Index Vakbarát Hírportál

Egy-két hetes csúszás is előfordult a Covid-halottak rögzítésénél

2021. november 3., szerda 19:25

A kormányzati Covid-statisztikákat elemző forrásunk azt mondja, a koronavírus harmadik hullámában többnapos, esetenként egy-két hetes csúszást is lehetett látni a Covid-halottak rögzítésében. Vagyis előfordult, hogy egy szerdai adatközlés múlt keddi állapotot mutatott. A jelenség több szempontból is veszélyes, hiszen a védekezést irányító politikusoknak így valótlan idejű adatok alapján kell dönteniük arról, hogy zárjanak-e a boltok vagy eldobható-e a maszk.

A SARS-CoV-2-es koronavírus negyedik hullámába gázolva egyre többeket kezd el újra érdekelni a szomorú statisztika, mennyivel nő a napi új fertőzések és az elhunytak száma. Ám azzal már nem biztos, hogy sokan tisztában vagyunk: ha a napi halálozási adatot nézzük, egyáltalán nem biztos, hogy a tegnap Covidban meghaltak valós számát látjuk.

A közelmúltban egy egészségügyi konferencián érintette a témát Ferenci Tamás biostatisztikus, aki az első három vírushullámban rengeteg adatot elemzett, és a többi között a Nemzeti Népegészségügyi Központtól kapott halálozási adatokból is dolgozott. Komoly eltéréseket érzékelt.

A Covid-halottak késedelmes regisztrációjának sok oka lehet. A harmadik hullámban, amikor heteken át több százan haltak meg naponta, közrejátszhatott a csúszásban, hogy lassan jelentették az elhalálozást vagy lassan írták össze az adatokat. Ami biztos, és a folyamatra rálátó forrásunk megerősítette, hogy a harmadik hullám jelentette óriási nyomás miatt sok esetben egy-két hetes csúszást is lehetett látni. Így előfordult olyan alkalom, amikor egy szerdai napon regisztráltak egy olyan Covid-halottat, aki valójában tíz nappal korábban halt meg.

Forrásunk azt mondta, mivel a Nemzeti Népegészségügyi Központból érkező táblázatban ott van a halál dátuma, így rögtön kiderül, ha más napon rögzítették.

„Ha az ember összevetette a harmadik hullám egyes napjain azt a halálozási számot, amelyet a kormányzati információs oldalon közzétettek, illetve ami a népegészségügyi központ táblázatában szerepelt a halálozás rögzített napja alapján, akkor tetemes eltérés látszott.

Amikor a közvélemény például azt látta, hogy újabb és újabb csúcsokat dönt az adott napi halálozás, mi azt láttuk, hogy már rég, napokkal korábban csökkenésnek indult”

– magyarázta az adatokat elemző kutató, akitől megkérdeztük, hogy az ilyen jellegű adattorlódás más országokban is előfordulhat-e. Szerinte nem valószínű, mert a nemzetközi példák sora mutatja, hogy az egészségügyi dokumentációs rendszerek képesek pontosan követni a vírus alakulását. De ha mégis, akkor utólag orvosolják az adattorlódásból fakadó téves rögzítéseket.

Ez utóbbi állítását nem tudjuk ellenőrizni, hiszen ahogy a magyar kormány, úgy más országok kormánya sem adja közre Covid-dokumentációs protokollját. A Politico viszont már idén januárban írt cikket a brit halálozási statisztika problematikájáról, a késedelmes adatközlésről, amikor Angliában átlépte a százezret a Covidban meghaltak száma. Ugyanazt vetik fel, mint mi, vagyis hogy a kormányzati adatközlés pontossága azon áll vagy bukik, hogy a halálozásokról milyen sebesen érkeznek be a jelentések, ez pedig jórészt erőforrás és logisztika kérdése.

Az adatok csúszásánál önmagában az is probléma, hogy nem sikerül időben rögzíteni a halál bekövetkeztének napját, ám legalább ekkora gond, ha utólag sem javítják a téves feltüntetést.

Hiszen így a téves adatokból dolgozó statisztikusok, modellezők hamis kép alapján tudják előrejelezni a helyzet alakulását az Operatív Törzsnek vagy a védekezéssel megbízott politikusoknak, akik így helytelen adatok alapján kénytelenek szigorítani vagy enyhíteni, ez pedig az emberek mellett akár a gazdaságnak is fájhat.

Több, a Covid-adatokat, az adatközlést közelről ismerő forrásunktól is megpróbáltunk információt kérni arról, most is érzékelhető-e adattorlódás, és ha igen, mi lehet az oka, de vélhetően a téma érzékenysége miatt nem tudtunk válaszokat kicsikarni tőlük. A kormányzati koronavírus-tájékoztató oldalhoz a Nemzeti Népegészségügyi Központtól futnak be az adatok, így tőlük azt kérdeztük:

Tizenhárom napja várunk a válaszokra, de hiába. Amint megjönnek, frissítjük a cikket, vagy új cikket írunk.

(Borítókép: Lélegeztetett betegeket ápolnak a fehérgyarmati kórházban 2021. április 3-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)

Rovatok