A nemzeti gyász a társadalmi szintű gyásszal kapcsolatos államilag elrendelt intézkedések gyűjtőneve. A jogszabály meghatározása szerint a nemzeti gyász

a társadalom egészét, illetve annak jelentős részét érintő – a nemzet érdekében végzett munkássága, közéleti tevékenysége okán kiemelkedő személy halála miatt vagy a társadalmat mélyen megrázó katasztrófában elhunytak iránt érzett – megrendülés és az ezt kifejező kegyeleti megemlékezés.

Az aradi vértanúktól a pesti srácokig

A nemzeti gyász lehet eseti vagy visszatérő jellegű, és kivételesen indokolt esetben több naptári napot is felölelhet. A kormány a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján nyilvánította a 237/2001. (XII. 10.) Korm. rendeletben az aradi vértanúk emléknapját, október 6-át, majd 2013-ban az 1956-os forradalom leverésének emléknapját, november 4-ét is nemzeti gyásznappá.

Nemzeti gyász meghirdetése esetén:

• Magyarország lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni, majd félárbócra kell ereszteni;
• a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvényben meghatározott középületekre zászlóhasználat esetén gyászlobogót kell kifüggeszteni, lobogóhasználat esetén Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbócra kell ereszteni;
• az iskolákban tanóra, vagy külön diákrendezvény keretében méltó módon megemlékezést kell tartani;
• a nyilvános szórakozóhelyeken a zene- és műsorszolgáltatás korlátozható.

A politikai rendszer értékítélete

A nemzeti gyásznap elrendelése hűen tükrözi a korszak politikai rendszerének értékítéletét. Ez történt 1953-ban is, amikor Sztálin temetésének napját, március 9-ét nyilvánították gyásznappá.

A rendszerváltozás óta nyolc alkalommal rendeltek el eseti jelleggel nemzeti gyásznapot:

• 1993. december 18-án Antall József miniszterelnök temetésének napján;
• 1999. január 30-án a deutschlandsbergi buszbaleset áldozatainak emlékére;
• 2002. május 17-én a móri bankrablás áldozatainak emlékére;
• 2005. április 8-án II. János Pál pápa temetésének napján;
• 2006. december 9-én Puskás Ferenc temetésének napján;
• 2010. április 18-án a Lech Kaczyński lengyel államfő halálát is okozó szmolenszki légikatasztrófa áldozatainak emlékére;
• 2015. november 15-én a párizsi terrortámadás áldozatainak emlékére;
• 2017. január 23-án a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

Nemzeti ünnepeink 1927-től napjainkig

A magyar jogrendszer megkülönbözteti a nemzeti és az állami ünnepet. Magyarországon két nemzeti és egy állami (és egyben nemzeti) ünnep van:

• március 15-e, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja;
• augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe;
• október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja.

Az Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek sorából augusztus 20-át emelte az állami ünnep rangjára. Ugyanezen a napon lett nemzeti ünnep október 23-a. Március 15-ét először az 1927. évi XXXI. törvénycikk nyilvánította nemzeti ünneppé, míg a Szent István király dicső emlékének megörökítéséről szóló 1938. évi XXXIII. törvénycikk augusztus 20-át Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.

A rendszerváltozás előtt, 1950-től egészen 1989-ig állami ünnep volt:

• március 21-e, a Tanácsköztársaság kikiáltásának napja;
• április 4-e, a felszabadulás ünnepe;
• november 7-e, a nagy októberi szocialista forradalom ünnepe.

Amire büszkék vagyunk, vagy amit gyászolunk

A nemzeti ünnepen kívül van törvényben rögzített nemzeti emléknap is, amely olyan kitüntetett napot jelöl, amely egy ország életében kiemelt jelentőséggel rendelkezik, de nem nemzeti ünnep. A nemzeti emléknap általában egy olyan történelmi győzelem vagy tragédia, illetve más nemzeti jelentőségű esemény, amely fordulatot hozott, amire az ország állampolgárai büszkék lehetnek vagy amelyet gyászolnak. A tragikus nemzeti eseménnyel kapcsolatos megemlékezést szolgálja egyébként a nemzeti gyásznap is.

Magyarország törvényben rögzített nemzeti emléknapjai:

• Február 25.: a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja;
• Április 16.: a holokauszt áldozatainak emléknapja;
• június 4.: a nemzeti összetartozás napja – az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap Magyarországon;
• Június 16.: Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapja;
• Július 22.: a nándorfehérvári diadal emléknapja;
• Augusztus 23.: a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja;
• Október 6.: az aradi vértanúk emléknapja – nemzeti gyásznap;
• November 4.: az emlékezés napja – az 1956-os forradalom leverésének emléknapja – nemzeti gyásznap.

(Borítókép: Kilőtt szovjet T-54-es típusú harckocsi a pesti utcán az 1956-os forradalom és szabadságharc idején. Fotó: Kovács Ferenc / MTI)