Közeleg a hétvége, hűvös, de napsütéses idő várható, ami kiválóan alkalmas országjárásra, kirándulásra. És ez az első hétvége, amikor a látogatók előtt megnyílik a felújított sümegi Püspöki Palota.
A palotát, amely több mint kétmilliárd forintból született újjá, október utolsó napján, ünnepélyes keretek között adták át, és november másodika óta látogatható.
A Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében megújult sümegi Püspöki Palota ünnepélyes átadásán részt vett Navracsics Tibor Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton 2023 kormánybiztosa, aki a közösségi oldalán közzétett videóval is megemlékezett az ünnepi eseményről.
A lezárult fejlesztés eredményeként a várhegy lábánál álló palota jelentős része ismét bejárható és megcsodálható. Az épületben látható új kiállítás egy 18. századi történetet jár körül, az építtető Padányi Biró Márton püspök élete mentén, mivel az ő életrajza sokrétűen vall a barokk világképről. A püspök dicsőséggel, művészettel, alkotásokkal, hitvitákkal vagy épp bukással tarkított életén végigutazva átfogó képet ad a tárlat erről a korszakról.
Sümeget és környékét a XI. század elejétől királyi adományként a veszprémi püspökség birtokolta, ami meghatározta fejlődését és jelentőségét. A török megszállás idején vált azonban igazán jelentős és fontos várossá, ugyanis amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, amit még az oszmán seregnek sem sikerült soha bevennie. A veszprémi püspökség is a sümegi várba menekült a törökök elől, és ott is maradt közel kétszáz éven keresztül.
Amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, a püspök a sümegi várból tervezte ellátni egyházi és világi tisztségeit. A tervekhez azonban az uralkodó, Mária Terézia nem járult hozzá, ezért a püspök a vár déli lejtőjének tövében álló, püspöki kúriaként szolgáló, egyemeletes épületet szemelte ki állandó rezidenciája helyszínéül.
A palota homlokzatát, belső udvarát és az épületegyüttes egészét a szimmetria és a harmónia jellemzi, belső tereit pedig a barokk és a rokokó díszes, néhol túlburjánzó, de látványos elemei díszítik, ám a XIX. század közepén egy jelentősebb átalakítás alkalmával klasszicista elemeket is kapott az épület. A zárt erkélyek toronysisakjait és az eredeti fazsindelytetőt elbontották, a belső terek falképeit átfestették, még a kályhákat is lecserélték.
A XX. században hadikórházként is funkcionált, majd az 1947-es államosítás után 1951 és 1988 között iskola és diákotthon működött a kastély falai közt. Miután 2001-ben a Műemlékek Állami Gondnoksága vette át az épület vagyonkezelői feladatait, a legszükségesebb felújításokat elvégezték. A 2000-es években a tető, majd a teljes homlokzat is megújult, 2018 és 2021 között pedig a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. beruházásában megtörtént a palota komplex műemléki felújítása.
A látogatók a palota bejárásakor megismerkedhetnek a sümegi „néma prédikáció” freskóciklust megálmodó Padányi Biró Márton alakja mellett az azt alkotó „rokokó sztárfestő” Franz Anton Maulbertsch bécsi művész történetével is, hiszen a tárlat középpontjában ez a sümegi plébániatemplomban látható freskómű áll.
Mi több, a palotában rejtett zugok, titkos helyiségek, álcázott ajtók is megnyílnak a látogatók előtt. A palota jelenleg a téli nyitva tartás szerint látogatható, keddtől vasárnapig 9-17 óra között.
(Borítókép: A sümegi Püspöki Palota. Fotó: Varga György / MTI)