Az Országgyűlés kedden 134 igen és 53 nem szavazattal fogadta el az úgynevezett új válástörvényt, amely többek között abban hoz érdemi változást, hogy a bíró akkor is megítélheti a közös gyerekfelügyeletet, ha azt csak az egyik szülő kezdeményezi, míg ilyen ítélet korábban kizárólag a két szülő együttes kérésére születhetett. Ám ha ez nem így történt, a bíró csak az egyik szülőnek, jellemzően a gyermekkel több időt töltő édesanyának adta a gyermekfelügyeletet.

Ha felvetődik, hogy a különválást követően a szülők továbbra is közösen gyakorolnák a gyermekfelügyeletet, például úgy, hogy egy hetet az anyánál, egy hetet pedig az apánál tölt a gyermek, a bírónak természetesen mérlegelnie kell, hogy ez a típusú felállás valóban a gyermek érdekét szolgálja-e. Az pedig itthon is egyre terjedő tendencia, hogy a döntéshozatalba bevonják a nagyobb gyermekeket is, a bíróság egy 12 éves véleményét általában már személyesen megkérdezi.

Miközben a frissen megszavazott jogszabály tartalmazza azt is, hogy ekkor a két szülő hiába tölt azonos időt a gyermekkel, a tartásdíjról váltott gondoskodásnál is kell dönteni. Természetesen várhatóan a nagyságrendileg magasabb jövedelmű szülő fog fizetni az alacsonyabb bevételűnek, miután az új törvénytervezet abból indul ki, hogy mindkét szülőnél közel ugyanazon az életszínvonalon élhessen a gyermek. Hiszen megint csak ez a gyermek érdeke.

Ugyanakkor a tartásdíjjal kapcsolatban változatlan alapelv, hogy a szülői kötelességek a válással sem szűntek meg, így a szülő többek között köteles a gyermekét eltartani. Sőt, a törvény azt is kimondja, a kiskorú gyerek tartására a szülő a saját rovására is köteles, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a szülő hiába van minimálbérre bejelentve, vagy nyilatkozza azt, hogy nincs jövedelme, kiskorú gyermeke után akkor is kötelezhető tartásdíj fizetésre.

A tartásdíjat meddig, a gyermek hány éves koráig kell fizetni?

Mindenekelőtt a tartásdíjat kötelező fizetni, miután a tartásdíj a törvény szerint megilleti a gyermeket, és továbbra is a gyermek mindennapi ellátását hivatott szolgálni.

Ugyanakkor kaphatja húszéves koráig is, ha még akkor is folytatja középiskolai tanulmányait, mert például öt évfolyamos nyelvi előkészítő osztályba járt és/vagy évvesztes. Sőt, a nappali tagozatos egyetemistáknak egészen 25 éves korukig jár a tartásdíj, amennyiben folyamatosak a tanulmányaik.

Viszont ha például 16 évesen, ameddig a tankötelezettség szól, befejezi a tanulmányait, már elesik a tartásdíjtól. Akárcsak az a gyermek, aki indokolatlanul nem tartja a kapcsolatot a szüleivel.

Létezik minimális tartásdíjösszeg?

Igen, ami Budapesten 25 ezer forint, a fővároson kívül pedig 15 ezer. Ha valaki tartásdíjra jogosultként ilyen alacsony összeget kér, a bíróság bármiféle bizonyítás nélkül is megítéli neki a bíróság.

Mennyi ma a tartásdíj átlagos összege, amit a külön élő szülők fizetnek?

Vidéken 40-50 ezer forint körül, Budapesten inkább a 60-70 ezer, amit a családjogi ügyvéd szerint reálisan lehet és kell is kérni gyerekenként egy átlagos keresetű, tartásdíjra kötelezett szülőtől.

Mekkora összegre jogosult a gyermek?

Ez mindenekelőtt azon múlik, hogy a szülők mekkora összegben állapodnak meg. Illetve a tartásdíjat alapvetően lehet kérni konkrét összeggel. Ezt aztán a gyámhatóság vagy a bíróság jóváhagyja, természetesen csak akkor, ha a per során egyezség születik a felek között. Ha például az anyuka 40 ezer forintot kér havonta, a bíróság ennél magasabb összegű tartásdíjat nem ítélhet meg.

Mi alapján lehet, érdemes megállapítani a tartásdíj összegét?

Ma már nem a fizetésre kötelezett szülő keresetének x százalékát határozzák meg tartásdíjként, hanem egy havi fix összeget. Amikor számszerűsítik a gyermekkel kapcsolatos havi költségeket a lakhatástól kezdve az étkezésen és a szabadidős programokon át a taníttatási költségekig, a bíróság nem azt mondja, hogy a gyerek ennyibe kerül, majd ezt anya és apa között testvériesen elosztja, hanem azt is figyelembe veszi, hogy melyik szülő mennyi időt tölt a gyerekkel.

A családjogi ügyvéd praktikus tanácsa, hogy a tartásdíjra vonatkozó kereseti kérelemben mindent elő kell adni, az összes állítást és bizonyítékot, köztük például a saját jövedelmünkről is nyilatkozni kell. Ahogy érdemes azt is beleírni, hogy tudomásunk szerint a volt élettársunk mennyit keres és hol dolgozik.

Bár hivatalból rendelhetnek el bizonyítást, amely kideríti, hogy mennyi a tartásdíjra kötelezett szülő jövedelme, illetve van-e egyáltalán bevétele, a bíróság ekkor legfeljebb olyan hivatalos állami szerveknél érdeklődhet, mint például az adóhivatal. Mi viszont akár a volt partnerünk közösségi oldalaira feltöltött képeket is becsatolhatjuk, ezekkel is bizonyítva, hogy talán telik ott tartásdíjra is, ahol adriai vitorlázós és más nyaralós képek készültek.

Mi a helyzet akkor, ha a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő nem akar fizetni, mert például azt állítja, nincs semmiféle bevétele?

A bíróság ilyenkor jó eséllyel megvizsgálja, hogy az állítás megfelel-e a valóságnak, illetve azt is kimondja, hogy a kötelezettől bizony elvárható, hogy dolgozzon, tegyen szert olyan jövedelemre, amelyből legalább egy minimális gyerektartás fizetésére képes.

Amikor az a helyzet áll elő, hogy a szülő, akinek tartásdíjat kellene fizetnie, és még bírósági felhívás ellenére sem hajlandó nyilatkozni a bevételeiről, valamint az anyagi körülményeiről, a bíróság azt egyéb adatokból állapítja meg, és ezek alapján kötelezi fizetésre a felet.

Ugyanígy a bíróság azt is köteles vizsgálni, ha a tartásra kötelezett által bevallott jövedelem és a tényleges életszínvonala között különbség van: nem lehet tehát arra tekintettel kisebb összegű tartásdíjat kérni, hogy a kötelezett minimálbérből él, ha közben köztudottan nagy házban lakik, vagy drága autót vezet.

Hogyan hajtható be az elmaradt tartásdíj?

Az érintetteknek már csak egy rövid ideig kell kitartaniuk, miután idén júniusban fogadta el a parlament azt a törvényt, amelynek köszönhetően a jövő év elejétől egyszerűbbé és gyorsabbá válnak a gyermektartással kapcsolatos ügyek, illetve a behajthatatlan tartásdíj állam általi megelőlegezése is könnyebbé, többek számára elérhetővé válik.

Hogyan változnak a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének szabályai?

Ha a tartásdíjra kötelezett szülő következetesen nem fizetett, az eddigi szabályok szerint az állami megelőlegezés egyik feltétele az volt, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét – ezt a módosítást jövőre eltörli, így az állam a családok jövedelmi helyzetétől függetlenül segíti a tartásdíjhoz való hozzájutást. Vagyis a tartásdíj megelőlegezését bárki kérheti, nem számít, hogy mennyi a bevétele.

Ennek részeként a tartásdíjra kötelezett fél vagyoni helyzetének feltárására a bíróság megkeresheti a szülő munkáltatóját vagy a hazai hatóságokat.

Az viszont változatlan feltétel, ha valaki szeretné kérni az államtól a tartásdíj megelőlegezését, hogy legyen a kezében végrehajtható tartásdíjas határozat, például bírósági ítélet vagy bírósági végzéssel jóváhagyott egyezség. Illetve a tartásdíj-megelőlegezési kérelemben a szülőnek igazolnia kell, hogy a tartásdíj behajtása eredménytelen. Az állam általi folyósítást a folyósítást csak akkor függesztik fel, ha a nem fizető szülőtől sikerül végül tartozásának legalább 80 százalékát behajtani.

Az állam legfeljebb mekkora összegű tartásdíjat előlegezhet meg?

2022. január 1-jétől a megelőlegezett tartásdíj felső határa a minimálbér harminc százaléka lesz, vagyis 50 ezer forint fölé nő a jelenlegi mintegy 14 ezer forintról.

Itt fontos kitétel, hogy az emelt tartásdíjra vonatkozó szabályok vonatkoznak a már folyamatban lévő ügyekre is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormányhivatalnak hivatalból felül kell vizsgálnia a jelenleg folyósított tartásdíjakat, és a jövőben az emelt összeget utalni a jogosultnak.

A bíróság a gyermek érdekében hivatalból is elrendelhet bizonyítást a gyermektartás fizetésére kötelezett szülő jövedelmével kapcsolatban, valamint ugyanígy, hivatalból is határozhat arról, hogy a peres eljárás lezárultáig (ítélethozatalig) úgynevezett ideiglenes intézkedéssel kötelezi a külön élő szülőt a tartásdíj fizetésére. Mindez azt a célt szolgálja, hogy ha adott esetben hosszúra is nyúlna a tartásdíj iránti pereskedés, addig is biztosítva legyen a gyermek anyagi biztonsága, ellátása.

(Borítókép: Index)