Fanyűvéssel kezdődött az óbudai térátalakítás, amelynek áldozatául esett az örökzöld.
Az óbudai Szentlélek tér és környéke felújítását idén februárban jelentette be a helyi önkormányzat, és az azóta eltelt háromnegyed évben meg is kezdődtek a rekonstrukciós előkészületek: lebontották a HÉV-megállót rondító árusítóbódékat, illetve kerítéssel vonták körbe a kijelölt építési területet.
November 11-én reggel egy mindennap arrafelé közlekedő olvasónk megdöbbenve tapasztalta, hogy egyik napról a másikra kivágták a tér eddigi természeti ékességét, az évtizedek óta ott növekvő tiszafát. A pusztításról képet is kaptunk tőle, amelyet közzéteszünk.
A közönséges tiszafa (Taxus baccata) egy lassan növekvő, közepes termetű örökzöld fa, amely ötszáz, sőt akár kétezer évet is megél. Lándzsás, sötétzöld levelei vannak, amelyek a vezérhajtáson körkörösen, az oldalhajtáson fésűsen állnak. Faanyaga rugalmas, jól hajlítható, ezért az ókorban, illetve a középkorban úgynevezett hosszúíjak készítésére használták. Manapság főleg dísznövénynek ültetik.
A Szentlélek tér Óbuda egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. A felújítására 2020 augusztusában kiírt pályázatot a Minőségi Óbudáért Konzorcium nyerte meg. Pályázatuk célját úgy fogalmazták meg, hogy
az érkezőket egységes építészeti tér és a műemléki környezetéhez illő, azzal harmonizáló kép fogadja.
Nos, ezzel a céllal olvasónk véleménye szerint kiválóan harmonizált volna a most kivágott tiszafa életben hagyása. Ha azonban alaposan megnézzük a közterület felújításáról megjelent látványtervet, az infografikákon az őszinteség jegyében csakugyan nem szerepeltetik az ominózus tiszafát. Igen ám,
de éppúgy nem látszik az a hatalmas platán sem, amely a HÉV-megállót ékesíti, és amelyet eddig megkíméltek a pusztulástól.
A fakivágás okát firtatva az Index megkereste az Óbudai Polgármesteri Hivatalt, azt tudakolva, vajon miért vágták ki a teret ékesítő tiszafát, és milyen megfontolásból nem integrálták azt a megújítandó tér szerkezetébe, hiszen a mintegy fél évszázados tiszafa a tér ékessége is lehetett volna az elkövetkező évszázadokban, hiszen bár ez a fajta fa lassan növekszik, de ezer évet is megélhet.
Válaszuk szerint a 2020 augusztusában kiírt nyílt pályázatot, a Minőségi Óbudáért Konzorcium nyertes pályázatát a tér minden szereplője, így az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat és a Vasarely Múzeumot irányító Szépművészeti Múzeum is támogatta. 2021. május 8-án írt levelében dr. Baán László örömmel vette, hogy a győztes pályázó „a múzeummal kereste a kulturális-építészeti kapcsolatot”, és „sok sikert” kívánt a szervezőknek, leszögezve, hogy a „Vasarely Múzeum mindenben, amiben tud, segítséget ad ehhez”.
Így tett önkormányzatunk is, amikor engedélyezett a Szentlélek téren meglévő 15 fából kettőt kivágásra úgy, hogy ennek pótlásáról ugyanolyan törzsátmérőjű fa elültetésével kell a pályázat győztesének gondoskodnia
– írják válaszukban.
Emellett a győztes pályázó vállalta, hogy a Szentlélek téri kertrendezést további kétmillió forint értékű növénybeszerzéssel és ültetésekkel támogatja. Mindezek mellett az Index által említett másik fa, a hatalmas platán Óbuda örök öröksége marad, annak védelméről mind Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, mind a pályázó biztosít mindenkit – fogalmaznak.
(Borítókép: Óbuda.hu)