Mintaadóvá váltak a magyar határvédelmi intézkedések – ezt a kormányszóvivő mondta Hercegszántón. Szentkirályi Alexandra hozzáfűzte: az utóbbi időben több európai ország, így Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország is határkerítés építése mellett döntött.
Szerinte bebizonyosodott, hogy a határvédelem legeredményesebb formája és módja a fizikai határtorlasz, a kerítésépítés.
Jelezte: a magyar kormány álláspontja 2015 óta egyértelmű; „mi piros lámpát mutatunk az illegális migrációnak, nem pedig zöld utat adunk”, tudósított a távirati iroda.
A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy az állam eddig több mint 1,5 milliárd eurót, csaknem hatszázmilliárd forintot költött el határvédelemre, nemcsak a magyar embereket és a magyar határt, hanem az egész Európai Uniót védve az illegális migrációtól, így szerinte Brüsszelnek meg kellene térítenie a külső határokat védelmező országoknak a határvédelem költségeit. Szentkirályi Alexandra úgy vélte: a lengyel–litván határon történő események jól érzékelhető fenyegetést jelentenek egész Európa számára.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója közölte: míg az elmúlt év novemberéig országosan 32 653 határsértővel szemben intézkedtek, idén már 103 831 határsértőt fogtak el, ami több mint háromszoros növekedést jelent. Bakondi szerint még a hat évvel ezelőttinél is veszélyesebb migrációs helyzet alakulhat ki Európa határain. Ennek oka egyrészt a lengyel–litván–belorusz határon kialakult súlyos migrációs krízis, másrészt pedig az Afganisztánból útnak indulók esetlegesen nagy létszáma is.