Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője elmondta: mivel nem feltétlenül olyan állapotú és korú gyerekek várnak szülőre, mint az örökbe fogadásra jelentkező szülők szeretnék, ezért nagy a sorban állás az örökbefogadásra. Voltak rossz tapasztalataik is az örökbefogadással, mert akadtak olyan örökbefogadó szülők, akik a 30 napos kötelező gondozási idő után jelezték, mégsem tudják vállalni.

A szakértő utalt arra is,  hogy a gyermekek egy része nehezen talál családra, miután az örökbefogadó szülők általában minél fiatalabb, ha lehet, csecsemőkorú, egészséges és nem roma származású gyereket keresnek.

Vannak ilyenek, de értük hosszú sorban kell állni

– tette hozzá. Az idősebb, roma származású, esetleg valamilyen egészségügyi sérüléssel rendelkező gyerekek tehát kevésbé keresettek, így ők maradnak bent a rendszerben, továbbá a testvérek, akiket együtt kellene befogadni egy családba.

Az örökbefogadás folyamatában a legfőbb kérdés, hogy a vér szerinti szülő tartja-e a kapcsolatot a gyerekkel. Ha már nem, elindítható az örökbefogadhatóvá nyilvánítás, amit viszont szintén egy túl hosszú adminisztratív folyamat követ. Mint mondta, számtalan olyan gyermekről tud, aki mondjuk kétévesen vált örökbefogadhatóvá, pedig már egyéves kora óta senki nem látogatta, vagyis nagyon sokat csúszik az adminisztratív folyamat.

Megfigyelhető az is, hogy  míg a korábbi gyakorlat szerint a szülők többnyire titkolták, hogy a gyermeküket örökbe fogadták, manapság az ellentétes gyakorlat erősödik – mondta el  Szilvási Léna az Inforádiónak.

(Borítókép: Az SOS Gyermekfalu bejárata Battonyán 2014. június 26-án. Fotó: Rosta Tibor / MTI)