A Sinopharm valóban gyengébben teljesít a többi vakcinánál, de ettől még ugyanúgy védelmet biztosít a koronavírus ellen – írta Kemenesi Gábor Junior Prima-díjas biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa Facebook-oldalán.
A virológus egy mongóliai tanulmányt mutatott be, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca és a Szputnyik V eredményeit vetették össze a Sinopharméval. A kutatás szerint a Sinopharmmal és Szputnyikkal oltottaknál alacsonyabb mennyiségű antitesttermelés volt megfigyelhető, mint a nyugati vakcináknál (a legjobban a Pfizer, a legrosszabbul a Sinopharm teljesített).
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy az oltóanyagok mekkora védelmet adnak a variánsok ellen. A legrosszabbul a dél-afrikai (béta-) variáns ellen teljesítettek, amely a többihez képest relatíve kevés helyen terjedt el világszerte.
A delta-variáns ellen viszont az oltóanyagok körülbelül ugyanolyan hatásosak voltak, mint az eredeti vuhani vírus ellen.
Ezenkívül a Sinopharm és az AstraZeneca voltak azok a vakcinák, amelyeknél az antitestek mennyisége kisebb mértékben ugrott meg az oltás utáni megfertőződés esetén.
Kemenesi Gábor szerint a tanulmány gyengesége az, hogy csak az antitesteket nézték, az immunrendszer egyéb védelmi mechanizmusait nem mérték. A kutatásból viszont tanulságként levonható, hogy a vakcinák keverése esetén mit mivel lehet érdemes kombinálni.
A gyengébb antitesttermelést adó vakcinákra a jobb értékkel bírókkal érdemes ráoltásban gondolkodni
– vélte a virológus, majd hozzátette: ettől még mindegyik vakcina jó, mivel az összes csökkenti a kockázatokat és növeli a társadalmi és védettségi szintet.