A múlt héten Karácsony Gergely főpolgármester kétségbeesett hangú posztban jelentette be, hogy az önkormányzatok legjelentősebb bevételeként számon tartott iparűzési adó ismételt lefelezésével nagyságrendileg 40 milliárd forintot vesznek el Budapesttől. (Ezt a helyi adót a főváros szedi be, és egy bonyolult számítási képlet alapján, a forrásmegosztási törvény szerint osztja vissza a kerületeknek.) A kormány indoklása szerint erre a minimálbér emelésből adódó munkáltatói tehernövekedés csökkentése miatt van szükség.

Budapest irányítója nem először ad le vészjelzést. Először idén februárban kongatta meg a vészharangot, amikor levélben arra kérte a budapesti vállalkozások vezetőit, hogy ne éljenek a kormány által 2020 decemberében eldöntött és felkínált 50 százalékos adókedvezményével, mert az olyan fővárosi közszolgáltatásokat veszélyeztethet, mint a szemétszállítás, ivóvíz ellátás, közösségi közlekedés.

Bár a kerületeknél is milliárdos nagyságrendű bevételkiesés keletkezik, érdeklődésünkre egészen más kontextusba helyezték az ismételt döntés várható hatásait a baloldali összefogás által vezetett, illetve a fideszes polgármesterek által irányított kerületek.

A DK-s Szaniszló Sándor polgármester a XVIII. kerületben ugyanarra az elvonási szintre számít jövőre, mint amit a kormány 2021-es, a Covid-járvány miatti munkáltatói terhek csökkentését célzó döntése eredményezett. Akkor csaknem 6 milliárd forint kiesést jelentett a XVIII. kerületi önkormányzat költségvetésében.

Ebből az következik, hogy a XVIII. kerület egyetlenegy nagyobb értékű beruházásra sem tud saját erőből vállalkozni. 

A vállalásaink között 2019-ben szerepelt egy emelt szintű nyugdíjasház létrehozása, saját kerületi fenntartású CT és MR berendezés megvásárlása. Ezekre a jelenlegi helyzetben nem látunk forrást.

A következményekkel jövőre a helyi polgárok is szembesülhetnek, mivel Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata a 2022-es évet már jelentősebb kerületi beruházások nélkül tervezi. Ez azt jelenti, hogy a közterületi feladatokra, fűkaszálásra, járda felújításra fele akkora kapacitás jut, jövőre pedig megkezdeni sem tudják a csapadékvíz elvezetési problémák elhárítását, illetve a kerületi fenntartásban lévő utak felújítását. Miközben a XVIII. kerület nem rendelkezik semmilyen érdemi, a most elvont bevételeket kompenzáló egyéb lehetőséggel, Szaniszló Sándor arra hívja fel a figyelmet, hogy az önkormányzatokat büntető döntés közművelődési, sport és egyéb közintézményeik állagromlását is eredményezi, ezzel pedig a XVIII. kerületben élő mintegy 45-46 százaléknyi kormánypárti választópolgárt is sújtja. 

A DK-s budapesti polgármesterek a kormányzati döntés ellen csütörtökön közösen tiltakoztak. A III. kerület vezetője 2 milliárdos kiesést prognosztizált 2022-re Óbudán. Erzsébetváros 2020-ban és 2021-ben közel 1 milliárd forinttól esett el.

A kormányoldali vezetésű XII. kerületben viszont kevésbé tartják drámainak a helyzetet. Az idei évi iparűzési adóbevételi előirányzatot a Fővárosi Önkormányzat rendelete alapján tervezték, amely nem tartalmazott prognosztizált bevételcsökkenést a KKV-k 1 százalékpontos adómérték csökkentése miatt. Tervezett iparűzési adóbevételük a főváros által már eddig elutalt összeg alapján – kormányzati kompenzáció nélkül – teljesült,

így a KKV-k adókedvezménye miatt nem kényszerültünk kiadási előirányzataink módosítására sem. 

Hegyvidék önkormányzata szerint a Fővárosi Önkormányzat nem adott transzparens adatokat arról, hogy az éves adóbevételen belül milyen hányadot képviselt a KKV-któl-, és milyen hányadot a nagyobb méretű vállalkozásoktól származó bevétel, ezért nem is tudták felmérni, hogy az adóbevétel teljesülésében milyen tényezők milyen módon játszottak szerepet. Mindezek miatt "csak spekuláció lenne" a KKV-s adókedvezmény 2022. évi fennmaradásának „elmaradt bevételként” történő értelmezése, ezért erre nem is vállalkoznak.

Belváros-Lipótváros Önkormányzatánál nem bonyolították ennyire a jövő évi prognózist, 2022-ben is a 2021. évi adatokkal számolnak. A belpesti kerületben úgy látják, a kis- és közepes vállalkozások iparűzési adókedvezménye az V. kerület fejlesztéseit nem sodorja veszélybe, mivel – állításuk szerint – az iparűzési adó a működési kiadásokra nyújt fedezetet. A működési bevétel kiesést  elismerve, azt majd saját erőből igyekeznek kigazdálkodni.

Az ugyancsak fideszes vezetésű Csepel önkormányzatánál egyenesen azt emelték ki, hogy az ilyen adócsökkentések mindig jó hatással vannak a gazdaságra. Azt ugyan ők sem tudják, hogy milyen számok befolyásolják pontosan az iparűzési adóból származó XXI. kerületi bevételeket, de azt hangsúlyozzák, hiba lenne azt állítani, hogy egy adó felezése után csak fele annyi bevétele lenne az önkormányzatnak.  Csepel egyébként eladósodás és vagyonfelélés nélkül tudta kezelni a koronavírus-válságot. Az önkormányzati fejlesztések nem álltak le, igaz a járvány miatt majdnem mindenhol vannak csúszások, késések.

Amint arról korábban beszámoltunk, a kormány kompenzációként is értelmezhető támogatást nyújtott, amikor az V. kerületnek 4 milliárd forintot, Csepelnek 2,3 milliárd forintot adott útfelújításra. A fővárosban hasonló juttatásban részesült további hat kerület, ám egyetlen ellenzéki vezetésű sem található közöttük. 

(Borítókép: Munkagépek dolgoznak az aszfaltozás előtt álló XVIII. kerületi Lajta utcában 2019. július 8-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)