Azt gondolom, a politikai kérdések végső soron erkölcsi kérdések – mondta Karácsony Gergely egy interjúban. A főpolgármester azt vette észre magán, hogy minél inkább próbálják a napi politikai küzdelmek beletolni „nem túl magasztos” vitákba, annál inkább próbálja ezeket olyan kérdésekké átformálni, amelyek nagyobb jelentőségűek.
Tele van az életünk olyan erkölcsi kérdésekkel, amik nem biztos, hogy látszanak a napi politikai csetepaték tükrében, de végső soron ezekről szól az életünk.
Karácsony Gergely a főváros közlekedéséről a Szemlélek kérdésére ismertette, hogy egyrészt vannak a belvárost érintő beruházások – például a 3-as metró felújítása –, amelyek jelentős hatással vannak a közlekedési lehetőségekre. Másrészt
triviális, de azért mondjuk ki: Budapesten azért vannak dugók, mert túl sok az autó.
A főpolgármester arról is beszélt, hogy a Budapesten közlekedő autók harmada és a Budapesten megtett kilométerek fele nem a fővároshoz, hanem az agglomerációhoz köthető. Nem akar senkit megbélyegezni, de arra hívja fel a figyelmet, hogy
Budapest és a tágabb értelemben vett funkcionális város nem rendezkedhet be arra, hogy kiköltözünk, majd autóval visszajövünk: ez az út nem járható.
A megoldási javaslatok között említi a közösségi lakásszektor bővítését, mert az sokaknak biztosítana megfizethető lakhatást a fővároson belül, és fejleszteni kell a közösségi közlekedést is, különös tekintettel az elővárosi HÉV-re és vasútvonalakra, utóbbiban egyetértés van köztük a kormánnyal.
Karácsony Gergely a helyi, kerületi városközpontok fontosságát is kiemelte, hogy az embereknek kevesebbet kelljen közlekedniük.
Ez a modern városfejlesztés fő vezérelve: a kis léptékek városa. Vagyis Budapesten belül ne legyenek multifunkcionális városszövetek, hogy, mondjuk, a belvárosban van az összes intézmény és munkahely, a külső városrészekben viszont nincsenek szolgáltatások, emiatt alvó kerületek alakulnak ki.
A főpolgármester úgy látja, hogy félrevezető lehet Budapestet összehasonlítani Párizzsal vagy más nyugat-európai nagyvárossal, mert azok gyarmatbirodalmi központok voltak.
Éppen ezért függetlenül attól, hogy ki a főpolgármester vagy ki a miniszterelnök, szerintem 20 év múlva is csak kismértékben lesznek jelen a magyar főváros lakosságában azok, akik a miénktől nagyon eltérő kultúrát képviselnek. Nem érzem azt, hogy Budapesten vagy Magyarországon olyan migrációs nyomás lenne, amitől meg kéne ijednünk.
Komoly sajtóvisszhangja volt Karácsony Gergely Economistnak adott interjújának, amelyben úgy fogalmazott, hogy ő magas és vékony, a kormányfő pedig alacsony és kövér.
Egyszer Orbán Viktort lekövéreztem, és azért is kértem bocsánatot, mert az részemről egy vicc volt, amit az újságíró komolyan vett. Egy Economist-interjú volt, amelynek során egy nagyon sztereotip képet mondott el az újságíró arról, hogy a magyar kormányfő mennyire gonosz, én meg tündöklő csillag vagyok a progresszió egén. Erre mondtam, hogy én magas vagyok és vékony, ő meg alacsony és kövér, ám ezt én ennek a sztereotip leírásnak a paródiájaként jegyeztem meg.
Karácsony Gergely leszögezte, hogy idegen tőle az emberek testi adottságaival való foglalkozás és a túlzottan leegyszerűsítő, fekete-fehér gondolkodás is, de a kérdező nem értette az iróniát.
Az előválasztás győztese és így az ellenzék miniszterelnök-jelöltje végül Márki-Zay Péter lett, aki mögé Karácsony Gergely már a második forduló előtt beállt. A főpolgármester könnyen feldolgozza, hogy nem ő a kormányfőaspiráns.
Azért dolgozom fel nagyon könnyen, mert érzelmileg sokkal könnyebb nem miniszterelnök-jelöltnek lenni, mint annak. Nyilván továbbra is kapom az ívet, de amit Magyarországon egy ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek ki kell bírnia, azzal szerintem Nobel-békedíjra kandidálja magát az illető. A magam részéről a jóisten áldását kérem Márki-Zay Péterre, mert amit neki ki kell bírnia… Örülök, hogy nem én vagyok az, akinek el kell viselnie ezt a terhet.
Az interjú végén szóba került a közbeszéd állapota is, a főpolgármester erről kifejtette, tudja, hogy nagyon könnyű hibáztatni az egyik vagy a másik oldalt, de „én a saját ellenzéki közegemen is látom sokszor ezt az elképesztő gyűlöletet”. Karácsony Gergely nagyon fontosnak tartja, hogy mind a két oldalon legyenek olyan gesztusok, amelyek nem a háborúskodást erősítik.
(Borítókép: Karácsony Gergely. Fotó: Kaszás Tamás / Index)