Egy frissen elfogadott törvénymódosítás alapján az országgyűlési választással egy napon is tartható országos népszavazás. Ez azt jelenti, hogy a jövő áprilisi választásokon nemcsak pártlistákra és egyéni jelöltekre szavazhatunk, hanem – legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint – a kormány gyermekvédelmi népszavazásának négy kérdéséről is dönthetünk.
A gyermekvédelmi népszavazást július 21-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán. A miniszterelnök elmondta, hogy a népszavazásra azért van szükség, mert „Brüsszel megtámadta Magyarországot” a pedofilellenes törvény miatt. A kormányfő szerint ilyen nyomás mellett „csak a közös népakarat tudja megvédeni” az országot.
Az eredetileg benyújtott öt népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Bizottság július 30-án hitelesítette. A kérdések felülvizsgálati kérelmek útján a Kúria elé kerültek, és a legmagasabb bírói fórum az elmúlt hetekben az öt kérdés közül négyet helybenhagyott, míg egyet elkaszált.
November 8-án a Kúria Varga Zs. András vezette háromtagú tanácsa helybenhagyta a kérdés hitelesítését. Az ügy előadó bírója is a Kúria elnöke volt, aki amúgy alkotmánybíróként hat év alatt több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett részt, amiből kilencszáz bírói ítélet elleni panasz volt.
A végzés a népszavazási kérdés kapcsán tudományos igényességgel elemzi a választópolgári népszavazási kezdeményezés, valamint a köztársasági elnök és a kormány által kezdeményezett népszavazás Alaptörvényen alapuló közjogi következményeinek eltéréseit.
Míg a választópolgári kezdeményezés elvezethet az Országgyűlés általi kötelező elrendeléshez, amely esetben a kivételes hatalomgyakorlás biztosítását az eredményes aláírásgyűjtés kikényszerítheti, a köztársasági elnök és a Kormány általi kezdeményezés közjogi jellege éppen fordított. Utóbbi esetben a köztársasági elnök és a Kormány csak kezdeményezi, hogy az Országgyűlés engedje át a hatalomgyakorlás gyakorlását a népnek, de a kezdeményezés teljesítését a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítése ellenére az Országgyűlés meg is tagadhatja.
A végzés gondolatmenete szerint a népszavazásra javasolt kérdés vizsgálata során figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyértelműség követelményének következetes érvényesítése nem vezethet oda, hogy valamely tárgykört a teljesíthetetlen követelmények megfogalmazása által a Nemzeti Választás Bizottság vagy a Kúria ténylegesen kizárjon a népszavazásra feltehető kérdések köréből.
A népszavazás megtartása esetén az »igen« válaszok többsége nehéz, de nem kivitelezhetetlen jogalkotói feladat elé állítaná az Országgyűlést. A kérdéssel érintett részében a törvényhozónak módosítania kellene a rendelkezést, és a hatályos szöveg szerinti általános tilalom helyett a törvényben meghatározandó körben lehetővé kellene tenni a nemi átalakító kezelések népszerűsítését.
November 11-én a Kúria Kalas Tibor vezette háromtagú tanácsa helybenhagyta a kérdés hitelesítését. Az ügy előadó bírója Vitál-Eigner Beáta volt. A végzés indoklása szerint a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga nem korlátlan, és arról sincs szó, hogy ő maga határozhatná meg azt, hogy mi szolgálja a fejlődését, és mi nem.
A gyermek még nem képes átlátni a saját érdekét, ezért a gyermeket megillető jog elsősorban a szülő kötelezettségeként jelenik meg. Az állam feladata, hogy a gyermek érdekének megfelelő intézményrendszert alakítson ki és működtessen, a szülőt segítse kötelezettsége teljesítésében.
November 11-én a Kúria Sperka Kálmán vezette háromtagú tanácsa helybenhagyta a kérdés hitelesítését. Az ügy előadó bírója Sugár Tamás volt. A végzés indoklása egyebek között elismeri, hogy a kérdés valóban nem határoz meg jelzőt a „befolyásoló” szó előtt, vagyis direkt módon nem tartalmazza, hogy a kiskorú gyermekek fejlődését károsan befolyásoló szexuális médiatartalmakra vonatkozik. Ez a tény azonban a kérdés választópolgári egyértelműségét nem érinti, a választópolgároknak kell eldönteniük, hogy egyetértenek-e azzal, hogy ne csak a kiskorú gyermek fejlődését károsan befolyásoló szexuális médiatartalmak legyenek korlátozva, hanem egyéb szexuális médiatartalmak is. A Kúria azt is hangsúlyozza,
az Országgyűlés az »igen« szavazatok többsége esetén sem szabályozhatja a gyermekek és kiskorúak védelmét a médiaszolgáltatások tartalma körében oly módon, hogy azzal károsodjon a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődése.
November 15-én a Kúria Balogh Zsolt vezette háromtagú tanácsa helybenhagyta a kérdés hitelesítését. Az ügy előadó bírója Kiss Árpád Lajos volt. A végzés szerint a népszavazásra feltett kérdés megfogalmazásából egyértelműen következik, hogy az nem tiltja meg a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmak megjelenítését, csupán a kiskorúak számára történő megjelenítésre vonatkozik. Mint írják, a kérdés a választópolgár számára nem okozhat értelmezési problémát, mivel a korhatár-besorolás több évtizede ismert és nemcsak a médiahatósági, bírósági, ombudsmani és alkotmánybírósági gyakorlatban, hanem a mindennapi médiafogyasztás során is alkalmazott fogalma mindenkinek érthető és értelmezhető. Emellett arra is rámutattak, hogy
a gyermekek személyiségének szabad kibontakozásához való alapjog nem foglalja magában azt a jogot, hogy még nagykorúság elérése előtt a nem megváltoztatására vonatkozóan információhoz kell hogy hozzáférjenek.
Az Országgyűlés november 9-én Szabó Tímea ellenzéki képviselő javaslatára egyhangúlag eltörölte azt a korlátozást, miszerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő negyvenegy napon belüli időpontra. A Párbeszéd társelnöke azzal indokolta törvénymódosítási javaslatát, hogy logisztikailag sokkal könnyebb lebonyolítani a szavazásokat egy időben, mint külön-külön, ráadásul jóval költséghatékonyabb is az egyszerre történő megtartás. A parlament aznap 134 igen, 49 nem szavazattal elfogadta Volner János módosítási javaslatát is. A független képviselő indítványa, amely kapcsolódik Szabó Tímea előterjesztéséhez, biztosítja annak gyakorlati-technikai feltételeit, hogy az országgyűlési választással azonos napon megtartható legyen az országos népszavazás is.
Október 22-én a Kúria Kovács András vezette háromtagú tanácsa megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. Az ügy előadó bírója Bögös Fruzsina volt. A végzés indoklása szerint
a javasolt kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás az »igen« és a »nem« szavazatok többsége esetén is olyan alapjogi kollíziót eredményezne, amelyet csak az Alaptörvény módosításával lehetne feloldani. Ennek fényében a Kúria megállapította, hogy az adott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint kizárt tárgykört érint.
Meglehetősen heves reakciókat is kiváltott a Kúria döntése. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója egy Facebook-bejegyzésében a bírói tanács elnökét is célba vette. Varga Zs. András, a Kúria elnöke – Szánthó nevét nem említve – közleményben reagált a támadásra:
Ha rendelkezésre állnak jogorvoslati eszközök a vélt hiba orvoslására, azok igénybe vehetők. Ennek keretében minden tárgyilagos ellenvélemény kifejthető. A bírák azonban személyükben nem támadhatók, mert ez aláássa a bíróságok és a bírák ítélkezési tevékenységébe helyezett közbizalmat, sérti az alkotmányos működést.
A Kúria elutasító döntését a kormány nevében eljáró igazságügyi miniszter jogi képviselőjeként ifj. Balsai István ügyvéd támadta meg alkotmányjogi panasszal, amelyben azt állította, hogy a Kúria végzése a kormány tisztességes eljáráshoz fűződő jogát sérti. A kormány álláspontja szerint ugyanis
érvényes és eredményes népszavazás esetén a feltett kérdésre adott bármelyik válasz többsége esetén az Országgyűlés az Alaptörvénnyel összhangban álló módon eleget tud tenni a jogalkotási feladatának.
Az indítványt november 3-án szignálták ki előadó alkotmánybíróra. A kormány azonban úgy látszik, hogy nem bízik az alkotmánybírák gyors döntésében, mert a Magyar Nemzet értesülése szerint az ötödik kérdést kiveszik, így a kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezelésekre vonatkozó kérdés kimarad a referendumból. Ha ez így történik, akkor az Alkotmánybíróság rövidre tudná zárni az ügyet, mert végzéssel egyszerűen megszüntetné az eljárást.
(Borítókép: Szigetváry Zsolt / MTI)