Az Alkotmánybírósághoz 32 alkotmányjogi panasz érkezett, amelyben az indítványozók az állami és önkormányzati dolgozók kötelező védőoltását elrendelő kormányrendelet alkotmányosságát kérdőjelezték meg.
A munkahelyek védelmével kapcsolatos intézkedésekről két kormányrendelet is megjelent október végén: az egyik a versenyszférára, a másik az állami és az önkormányzati szférára határozott meg szabályokat. A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) korm. rendelet a munkavállalók két csoportjára hozott szabályokat:
A kormányrendelet a következő dolgozókat kötelezi a védőoltás beadatására:
Az önkormányzatoknál dolgozók számára csak akkor kötelező a védőoltás, ha a területileg illetékes polgármester így dönt.
Azok az oltásra kötelezett állami vagy önkormányzati dolgozók, akik a munkavégzésük során ügyfelekkel rendszeresen találkoznak, és a kormányrendelet hatálybalépése előtt nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást, december 15-ig kötelesek azt felvenni; amennyiben munkavégzésük során ügyfelekkel nem találkoznak rendszeresen, akkor január 31-ig.
Ezen kötelezettség alól mentesül, aki orvosi szakvéleménnyel igazolja, hogy ellenjavallt számára a védőoltás felvétele. Ennek elmaradása esetén a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot rendel el. A fizetés nélküli szabadság legfeljebb egy évig tarthat. Aki ezalatt sem oltatja be magát, annak a jogviszonyát a munkáltató megszüntetheti. Ha a dolgozó a kötelező, fizetés nélküli szabadság elrendelését követően, de egy éven belül felveszi a védőoltást, vagy bemutatja a mentesítő orvosi szakvéleményt, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti, és tovább foglalkoztatja.
Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint november 16-ig 32 indítvány érkezett, amely a kormányrendelet alkotmányosságát támadta meg.
Az indítványminták alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok esetében az elsőként előterjesztett panaszt az Alkotmánybíróság Hivatala nyilvántartásba vette. Az ügyet november 16-án szignálták ki előadó alkotmánybíróra.
Az indítványozó véleménye szerint a kormányrendelet az Alaptörvényben foglalt felhatalmazáson túlterjeszkedve aránytalanul súlyos joghátrányt fűz a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenül korlátozza az alapjogait.
Nem vitatom, hogy a rendelkezésre álló oltások hatásosak, és a gyártók által jelenleg ismert és publikált mellékhatásaik a pandémia következményeinek tükrében elhanyagolhatóak. Azt sem vitatom, hogy egyes, egyéni alapjogot korlátozó intézkedésekre a lakosság közegészségügyi védelme miatt szükség van. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az oltás felvételét megtagadók az egészségügyi önrendelkezéssel élve alappal hivatkoznak arra a tényre, hogy a gyorsított, ún. feltételes forgalombahozatali engedélyezési eljárásban kifejlesztett oltóanyagok közép- és hosszú távú mellékhatásai ismeretlenek, azaz azok felvétele a rendes eljárásban kifejlesztett vakcinákhoz képest fokozott kockázatot és kevesebb biztonságot jelent.
Az indítványozó a kormányrendeletben megállapított rövid határidőkre tekintettel azt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a panaszát soron kívüli eljárásban bírálják el.
Tüntetést szervez szombaton a Mi Hazánk Mozgalom a koronavírus elleni védőoltások kötelezővé tétele ellen az Alkotmánybíróság épülete elé. A szervezők azt várják az Alkotmánybíróságtól, hogy alaptörvény-ellenesség címén semmisítse meg a koronavírus elleni védőoltások felvételére kötelező kormányrendeletet. A tüntetést közleményük szerint nyomásgyakorlásnak szánják. Az eseményen felszólal Toroczkai László, a párt elnöke, Dúró Dóra, a párt országgyűlési képviselője, Szakács Árpád publicista, Pócs Alfréd, a Magyar Orvosi Kamara vírusszkeptikus állításai miatt felfüggesztett tagja, valamint Árendás Mónika egészségügyi szakdolgozó.
(Borítókép: Rosta Tibor / MTI)