Az állatvédelmi javaslatcsomagot megelőzte egy online konzultáció a témában, amelyet több mint 250 ezren töltöttek ki. Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az Agrárminisztériumon keresztül válaszolva az Index kérdéseire kifejtette, azért van szükség az állatvédelmi törvény szigorítására, mert bár

az európai viszonylatot tekintve szigorú a hazai állatvédelmi jogszabályi környezet, de a februárban indított online állatvédelmi párbeszéden több mint 262 ezer ember úgy vélte, hogy szükség van további szigorításokra.

Az előterjesztést hosszú hónapokig tartó közös munka előzte meg, amelyben részt vett a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, az Agrárminisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az Igazságügyi Minisztérium, a rendőrség, valamint szakmai és civil szervezetek is.

Mi változna?

A javaslat az állatkínzás tekintetében megteremti a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét és az állat helyzetének kezelésével kapcsolatos szabályokat – foglalta össze lapunknak küldött válaszában a tárca, kiemelve néhány pontot a csomagból.

• Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki az eltiltás ideje alatt követ el állatkínzást. Ha különös visszaeső vagy méreg kihelyezésével több állatot elpusztít, öt évig büntethető, ahogy a méreg kihelyezésének előkészülete is jogi lépést von maga után.
• A javaslat egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú, kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.

• Az állattartástól való eltiltásnál büntetőügyben a jelenlegi gyakorlat az, hogy mivel a büntetőbíró nem szabhatja ki, így az ügyész külön polgári peres eljárásban kezdeményezheti. Az új javaslat lényege, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a bíróság értesítése alapján hatósági ellenőrzést folytat. A benyújtott előterjesztés szerint aki állatviadalon vesz részt, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.

• Az állattartástól való eltiltás a Közigazgatási szankciók nyilvántartásába kerül, amelybe az állatvédelmi hatóság betekinthet. A javaslat szerint állat büntetőügyben történő elkobzása esetén az állatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. A lefoglalás tekintetében a módosítás célja az lenne, hogy a büntetőeljárás során a lefoglalt állatok kedvezőtlen elhelyezési körülmények között csak a legszükségesebb ideig legyenek tarthatók. A javaslat alapján nemcsak az állatviadal szervezőit lehetne büntetni, hanem az állatviadalon részt vevőket is.

Az ellenzék támogatja, de többet akar

Az ellenzéki összefogás pártjai közölték, hogy megszavazzák a javaslatokat, de benyújtottak egy módosítócsomagot, többek között az alábbi pontokkal:

• Országos Állatvédelmi Alap létrehozása: ez egy elkülönített állami pénzalap lenne, amelynek célja az állatvédelmi feladatokat ellátó civil szervezetek és állami fenntartású intézmények, valamint egyéb állatvédelmi programok költségvetési támogatása. Erre évente legalább 15 milliárd forintot szánnának a központi költségvetésből, ebből hoznának létre például országos telephely-hálózatot.

• Állatvédelmi ombudsman működtetése: figyelemmel kísérné az állatvédelmi feladatok ellátását és rendszeresen tájékoztatná az Országgyűlést, az érintett intézményeket, szervezeteket és a nyilvánosságot. Büntetőeljárás lefolytatását és jogszabály-módosítást is kezdeményezhetne, illetve felügyelné az Állatvédelmi Alap működését, javaslatot tenne az abból támogatandó programokra. Az állatvédelmi ombudsmant az Országgyűlés képviselőcsoportjainak vezetői közösen jelölnék, a képviselők többségével öt évre választanák meg.

• Javaslatuk szerint a rendőrség állatvédelmi őrség útján látná el a hatékony állatvédelemmel és az állattartástól eltiltás végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

• Az állatokkal szembeni megfelelő magatartás, a felelős állattartás követelményeit a Nemzeti alaptanterv részévé tennék, és beépítenék az iskolai képzésbe.

• Alkotmányban rögzítenék az állatok védelmét.

• Betiltanák az olyan vegyszereket, amelyek veszélyesek a méhekre.

• Száműznék Magyarországról az állatokra életveszélyt vagy maradandó sérülés veszélyét jelentő csapdákat.

• Megtiltanák, hogy a szaporítók kereskedelmi oldalakon hirdethessenek.

• Tiltanák a vadállatok cirkuszi szerepeltetését.

Az ellenzéki pártok támogatják az állatvédelemmel összefüggő törvények szigorítását, de megkésettnek tartják a csomagot, és bár elismerik, hogy fontos területeket szabályoz, kibővítenék és néhány ponton szigorítanák is. A módosítócsomagjuk viszont nem ment át az Igazságügyi bizottság szavazásán.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy Ovádi Péterék befogadnának-e ellenzéki javaslatokat. A következő választ kaptuk:

Köszönöm szépen az ellenzéknek is, hogy törődnek a témával és éltek a módosító javaslat lehetőségével, ugyanakkor szeretném jelezni, hogy az általuk benyújtott javaslat többsége olyan pontokat tartalmazott, melyekkel már jelenleg is foglalkozunk. A beadvány összességében átgondolatlan és szakmaiatlan, rengeteg megvalósíthatatlan ötletet tartalmaz. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy előterjesztésünket hosszú, hónapokig tartó közös munka előzte meg, melyben részt vettek a Nemzeti Állatvédelmi Tanács tagjai, a szakmai és civil szervezetek, a rendőrség, az Agrárminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium. Köszönöm szépen segítő munkájukat! Ilyen és ehhez hasonló közös munkára van szükség a továbbiakban is annak érdekében, hogy jól megfontolt, mindenre kitérő javaslatok születhessenek. Az ellenzék által javasoltak egy része már megvalósult, másik részének kialakítása folyamatban van.

A miniszteri biztos több futó projektet is megemlített:

• „Az állatvédelem gerincét a civil szervezetek adják”, 67 szervezet 141 millió forintos keretösszegű támogatásban részesült.

• A Nébih közreműködésével a kedvtelésből tartott állatokkal történő kereskedés FELIR-azonosító-köteles tevékenységgé vált. Ehhez a területhez kapcsolódik a Nébih által készített kiskutyaéletkor meghatározásra alkalmas útmutató.

• Támogatták a Nébih ingyenes online oktatóprogramját, a Gazdijogsi-képzést, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem jelenléti képzések tartásával segít.

• A Magyar Falu Program keretén belül meghirdették a felelős állattartást elősegítő pályázatot ötszázmillió forintos keretösszeggel, amelyet a kistelepüléseken élők a kutyák és macskák ivartalanítására, transzponderrel (mikrochippel) történő megjelölésére, illetve veszettség elleni védőoltására fordíthatnak.

• Zajlik a Nébih ötvenmillió forintos ivartalanítási programja is.

• Létrehozták a Nemzeti Állatvédelmi Tanácsot, és tervezik a jogszabályi környezet további módosítását is.

A kormánypárti javaslatcsomagról november végén szavazhatnak a parlamentben.

(Borítókép: Ovádi Péter 2021. november 10-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)