Áder Jánost lapunknak adott interjújában a klímavédelemről és a zöldpolitikáról kérdeztük, arra is kíváncsiak voltunk, hogy hazai szinten mennyire teljesül a szennyező fizet elve.
A köztársasági elnök kifejtette, hogy
a szennyező fizet elve az 1992. évi riói környezetvédelmi nyilatkozat elfogadása óta része a nemzetközi normáknak, amit az Európai Unióról szóló 2004-es szerződés is rögzített. Semmi nóvum nincs abban, hogy a szennyező fizessen. Az, hogy a világ nagy részén az elmúlt évtizedekben ezt nem érvényesítették az iparpolitikában, az egy másik kérdés. Legjobb tudomásom szerint egy gyár akkor kaphat működési engedélyt, ha megfelel a magyar és az uniós kibocsátási előírásoknak. Ha régebbi üzemről van szó, akkor kvótát kell vásárolnia, ami minden évben drágul.
Ungár Péter szerint az államfőnek „arról, hogy hazánkban melyik szennyező fizetett, és mennyit, nem sikerült beszélnie”. Az LMP politikusa Facebook-posztjában több vállalatot is megnevezett, amelyekről hangsúlyozza, hogy nem fizetnek a szennyező fizet elve alapján, de adókedvezményt kapnak:
Ungár Péter arra szeretne választ kapni, hogy az elmúlt 12 évben melyik szennyező és mennyit fizetett Magyarországon.