A milliárdos üzletember, Gattyán György nem az ismeretlenségből bukkant elő az elmúlt napokban, évek óta az élvonalba sorolják Magyarország leggazdagabb embereinek listáján. Az azonban már újdonság, hogy a hazai politikában is megmerítkezne. Elemzőket kérdeztünk arról, hogy milyen esélyei lehetnek Gattyán György induló kezdeményezésének a magyar politikában.
Nemrégiben Friderikusz Sándor podcastjében vallott ambícióiról: A legnagyobb vállalkozás néven mozgalmat indított, melynek fókuszába Magyarország digitalizációját állította, illetve kész arra is, hogy párttá szerveződve belépjen a politika színpadára.
„Most az a terv, hogy felépítek egy kampányt, és majd kiderül, hogyan reagál rá a társadalom” – jelentette ki az interjúban Gattyán György, aki már hirdetésben keres 106 képviselőt az ország 106 választókerületébe. A milliárdos üzletember szerint jelenleg Magyarországon ötmillió ember érzi úgy, hogy senki sem képviseli a politikában, ezért ő szívesen elvállalná ezt a feladatot.
Arról is beszélt: kutatást végeztek arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben akarnak a magyar emberek változást. Az eredmény az lett, hogy mindegy, hogy ki, csak ne a két múlt közül kelljen választani.
Még van rá pár hónapunk, hogy mozgalomból párttá szerveződjünk. Papírforma szerint akár nyerni is lehet
– tette hozzá Gattyán György.
Az üzletember „politikai ébredése” és indulási szándéka nem maradt visszhang nélkül, leginkább az ellenzéki oldalon váltott ki heves ellenreakciót. Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelöltje kijelentette: a Fidesz érdeke, hogy Gattyán György elinduljon a jövő évi országgyűlési választásokon.
Ezzel párhuzamosan a sajtóban több olyan cikk is megjelent, amely a milliárdos és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) üzleti körei közötti kapcsolat nyomába eredt. A VálaszOnline egy cikkére utalva a Momentum újdonsült elnöke, Donáth Anna azt a következtetést vonta le, hogy Gattyán Györgyöt „a Fidesz indítja”.
A milliárdos üzletember elszántnak tűnik. Amikor Friderikusz Sándor a műsorában felvetette, hogy a kezdeményezése esetleg olyan területre tévedhet, ahol a politika, illetve az üzlet kézen fogva jár, és akaratlanul is útját keresztezhetik olyanoknak, akikét „esetleg nem kellene, vagy nem tanácsos”, Gattyán György azt válaszolta: biztos, hogy így lesz, „ez egyértelmű”. Azt is hozzátette, hogy ebbe bele kell állnia, mert „kell hogy legyen egy változás Magyarországon”.
Az elmúlt hetek, hónapok közvélemény-kutatásai jórészt kiegyenlített erőviszonyokat, szoros állást mutatnak az ellenzéki összefogás és a kormányoldal között. Ugyanakkor hónapokkal a 2022-es választás előtt ezek a támogatottsági adatok nem tekinthetőek kőbe vésett eredményeknek.
Gattyán György politikai ambícióival kapcsolatban Pulai Andrásnak, a Publicus Intézet stratégiai igazgatójának és Mráz Ágoston Sámuelnek, a Nézőpont Intézet vezetőjének a segítségével próbáltuk elemezni, hogy milyen esélyei lehetnek egy most belépő új szereplőnek.
Egy Gattyán-párt indulása a következő választáson erősen kérdéses lehet, legalábbis Pulai András szerint nincs elég idő arra, hogy mozgalomból párttá szerveződjön az üzletember kezdeményezése.
A vonatkozó törvények szerint egy párt akkor indulhat a választásokon, ha a választás kihirdetésének a napján jogerősen működve be van jegyezve mint párt. A törvények alapján, ha április 3-i választással számolva a köztársasági elnök január 3. és 23. között fogja kiírni a választást, akkor addig lehetetlenség átmenni a jogi procedúrán. Nem véletlen, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom is letett róla, pedig nekik kétszer ennyi idejük lett volna rá
– fejtette ki Pulai András az Indexnek.
A Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint ez vagy felkészületlenséget jelenthet, és a jogi, procedurális háttér nem ismeretét, vagy azt, hogy Gattyán György hosszú távra tervez, és nem a 2022-es, hanem a 2026-os választásra készül, esetleg már előre be van tárazva egy bejegyzett párt.
Pulai András egyébként úgy véli, a választási rendszer jellege, illetve a politikai realitások okán harmadik szereplőnek jelenleg nincs helye a belpolitikában.
Nem igaz az az egyesek által hangoztatott mondás, hogy a politikához csak pénz kell. Az biztos, hogy kell, de sok minden más is
– tette hozzá az elemző.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás óta sokan akartak már belépni „zöldmezős” módon a magyar belpolitikába, kisebb-nagyobb sikerei több pártnak is voltak (példaként említette a Jobbikot), de igazi áttörésre egyik sem volt képes.
A Nézőpont Intézet egy felmérése alapján Márki-Zay Péter nem tudja a teljes baloldalt megszólítani, Mráz Ágoston Sámuel szerint ez azt jelenti, hogy van piaci rés egy új szereplő számára.
Ha április elején lesz a választás, február végéig kell listát állítani, 35.500 megfelelő lakhelyen szerzett aláírással. Ez nem lehetetlen feladat. Az idő nem sok valóban, de 2002-ben a Centrum párt, majdnem 4 százalékos eredményt elérve, csak a választás előtti decemberben bontott zászlót
– mutatott rá Mráz Ágoston Sámuel.
A kérdésre, hogy a bizonytalan, illetve pártot választani nem tudók valóban egy új szereplőre várnának, Pulai András úgy fogalmazott: megválaszthatóra várnak. Hozzátette azonban, hogy most alacsony a pártválasztásukban bizonytalanok aránya, és a részvételükben bizonytalanok aránya sem magas.
Szóval nincs túl sok szabadon csellengő százalék. Nem hiszem, hogy ilyen sebességgel egy teljesen a politika világán kívülről jött szereplő ezt a mások által éveken, évtizedeken keresztül épített, csiszolt bizalmat meg tudja teremteni. Különösen egy olyan helyzetben, amikor egy másik relatív új szereplő – Márki-Zay Péter – is megjelent a pályán, ráadásul anti-establishmentebb karakterjegyeket felmutatva
– fejtette ki a Publicus Intézet stratégiai igazgatója.
Az egységesen ugyanabban bizonytalan választó nem létezik, Mráz Ágoston Sámuel szerint őket csak a kutatók címkézik ugyanúgy. Biztos van olyan bizonytalan szavazó, akit meggyőz egy antipolitikus képet mutató politikus, de a Nézőpont Intézet vezetője úgy véli, ez a következő hetek fejleményétől függ, hány embert jelent.
„Lehet, hogy azt mondják a bizonytalanok, hogy egy új pártra várnak, de abból nem következik, hogy egy új párt mindenkit megszólít. Az esély és a siker nincs automatikus összefüggésben” – szögezte le Mráz Ágoston Sámuel.
Pulai András meglátása szerint sok szavazót az ellenzéktől nem lehet lecsípni, még ha az ellenzéki választók nyitottabbak is, fontos szempont a számukra ugyanis a kormányzóképesség, a jelölt megválaszthatósága, ez pedig nem látható Gattyán György esetében.
Ugyan a Fidesz oldalán van egy 5 százaléknyi elbizonytalanodás, de a Publicus Intézet stratégiai igazgatója ebbe a mozgásba nem látja bele azt, hogy ezeket a szavazókat pont egy frissen jött Gattyán György tudná elcsábítani a Fidesztől, ha már eddig másnak nem sikerült.
A Fidesz-tábora egységes és aktív, ők az »Orbán for prime minister mozgalom« támogatói, azaz a számukra legfontosabb ügy egybeesik a Fidesz ajánlatával, nincs okuk nem fideszesnek lenni
– szögezte le Mráz Ágoston Sámuel az Indexnek.
A Nézőpont Intézet vezetője biztos benne, hogy a Fidesz-szimpatizánsokat nem tudják megosztani, és a Fidesztől nem valószínű, hogy elvenne szavazókat egy Gattyán-párt. Úgy véli, inkább az ellenzék lazán kötődő, peremszavazóinál lehet esélye a milliárdos üzletember kezdeményezésének.
Antipolitikusi imázsa ugyanis hasonlóvá teszi Márki-Zay Péterhez, így a közös ellenzéki jelölt potenciális többlettámogatóit szólíthatja meg. Az ellenzékváltó hangulat erősödése kedvezhet neki, de Mráz Ágoston Sámuel szerint az ellenzéki törzsszavazókat biztos nem éri el.
(Borítókép: Gattyán György 2020. május 7-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)