Átlagosan másfélszer gyakrabban halnak meg az emberek Magyarországon alkoholfogyasztás miatt, mint az Európai Unió más országaiban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) önbevallásra épülő adatai szerint a felnőtt magyar lakosság 5,2 százaléka a nagyivók közé volt sorolható 2019-ben, 20 százalékuk tartozott a mértékletes ivók, 46 százalékuk az alkoholt ritkán fogyasztók, 29 százalékuk pedig az absztinensek közé. A nagyivók a férfiak közt voltak nagyobb arányban: náluk 9,3 százalék volt az arány, míg az nőknél 1,5 százalék – társadalmi szinten ez 420 ezer főt jelentett. 

Az alkoholfogyasztással összefüggő halálozás Magyarországon az 1990-es évek eleje óta csökkenő tendenciát mutat ugyan, de még mindig rengetegen halnak meg emiatt.  A százezer lakosra jutó, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett hazai halálozási ráta 1993-ban érte el a maximumát (247,4), 2000-ben 164,7, 2010-ben 108,8, 2016-ban pedig már csak 78,7 volt a mutató értéke.

Az alkoholfogyasztással összefüggő halálozás még így is másfélszerese volt az Európai Unió átlagának (52,2) 2016-ban. A magyarnál nagyobb arányt kizárólag Litvániában, Észtországban és Romániában mértek akkor.

Az alkoholizmus negyven különböző fajta betegséghez vezethet. Ezek közt vannak a szájüreg-, a nyelőcső- és az emlőrák, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, a májzsugorodás, a mentális és magatartásbeli rendellenességek, a gyomor- és bélrendszeri betegségek, az immunológiai rendellenességek, a csontrendszeri és izombetegségek, a nemzőszervek rendellenességei, valamint a születési rendellenességek.

Nemrég Zacher Gábor toxikológus is ismertetett egy másik felmérést a hazai alkoholfogyasztási szokásokról.

(via Világgazdaság)