Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) aggodalomra okot adó variánsnak nevezte a koronavírusnak az omikronra elkeresztelt verzióját. A kérdésre, hogy mi az aggasztó benne, Jakab Ferenc úgy fogalmazott: „Aggodalomra okot adó, félelemre és pánikra azonban nem.”

Az aggasztó az benne, hogy ez a vírusvariáns ötven különböző pontmutációt tartalmaz jelen pillanatban a teljes genetikai állományában, amik közül 32 az úgynevezett tüskefehérjét érinti, ami a legfontosabb antigénje a vírusnak, ezzel tud hozzákötődni a sejtfelszín-receptorainkhoz, tehát ezzel képes tulajdonképpen fertőzni ez a vírus. Ez a 32 mutáció egy helyen lokalizálva elég soknak tűnik. Akkora aggodalmat azért, hála istennek, talán, úgy néz ki, hogy nem okoz, mint az első híradásokból látszott

– fejtette ki a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője az InfoRádió műsorában.

Arról is beszélt, időre van még szükség ahhoz, hogy meg lehessen mondani, mekkora gondot okoz az omikron-variáns.

Hallottuk a híradásokból, hogy enyhébb tünetekkel vészelhetjük át az omikron-variáns fertőzését. Ezt nem lehet most még megállapítani. Nézzük meg majd ténylegesen a számokat, a nagyobb mintaszámot, és akkor lehet kijelenteni azt, hogy ez egy enyhébb vagy súlyosabb tüneteket okoz, mint az eddigi variánsok

– tette hozzá.

Jakab Ferenc szerint a másik fontos kérdés, hogy a jelenleg alkalmazott oltóanyagok generálta immunválaszt ki tudja-e a vírus kerülni, ezt jelen pillanatban számos laboratórium vizsgálja, legalább két-három hetes folyamat. „Nagyon sok a nyitott kérdés” – mutatott rá.

Azt már tudni lehet, hogy az omikron-variáns terjedési sebessége még a deltáénál is egy kicsivel nagyobb. A legújabb variáns létrejöttéről azonban még csak feltételezések vannak.

Feltételezhetően egy valamilyen immunhiánnyal élő vagy immunbetegségben szenvedő betegben fejlődött ki ez a folytonos és többszörös mutáció. Ez is még vizsgálat tárgyát fogja képezni a jövőben

– fogalmazott Jakab Ferenc.

Azt is elmondta, hogy százszázalékos oltóanyag nincs, nem volt, és soha nem is lesz.

El lehet kapni a betegséget, csak nem mindegy, hogy oltottként otthon egy hét alatt enyhe lázzal, két köhintéssel, egy kis rosszulléttel átvészelem, vagy intenzív osztályon, ne adj’ isten, lélegeztetőgépen vagyok, és esetleg bele is halok a fertőzésbe. Ez nagyon nagy különbség. És az is nagy különbség, hogy oltottként tovább tudom-e adni, és mennyit tudok továbbadni ebből a vírusból. Az is látszik, hogy az oltottak is tovább tudják adni, csak biztos, hogy nem olyan mennyiségben ürítenek vírust a környezetükbe, mint az oltatlanok

– magyarázta a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője.

Ezért is tartja fontosnak, hogy az oltottak is betartsák a járványügyi előírásokat, az oltás az első védelmi vonal, fel kell venni, de ettől függetlenül a járványügyi intézkedésekkel párhuzamosan kell haladni.

Kitért arra is, hogy az intenzív osztályon és a lélegeztetőn lévő betegeknek a zöme oltatlan, vannak oltottak is, de „ők 99 százalékban hazatérnek, és nem az intenzív osztályra kerülnek, és ez nagyon nem mindegy”.

Szakmai szemmel nézve Jakab Ferenc igenis szükségesnek és nagyon fontosnak véli az 5–11 éves gyerekek beoltását. Azt is kijelentette: száz százalékban kizártnak tartja, hogy a vírust mesterségesen készítették volna el.

(Borítókép: Jakab Ferenc 2020. szeptember 25-én. Fotó: Sóki Tamás / MTI)