A rendvédelemben dolgozóknál az átoltottság mintegy 70 százalékos.
A Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának vezetője szerint az adminisztrációs területeken magasabb, az „élesben dolgozók” körében alacsonyabb a védőoltással rendelkezők száma. Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke is úgy számol, hogy a nagyjából 36 ezer hivatásos rendvédelmi alkalmazott közül legalább 10 ezer nem rendelkezik oltással, míg a 15 ezer rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozó (riasz-os) és a Munka törvénykönyve szabályai alapján foglalkoztatott munkavállalóból legalább kétezren lehetnek ilyenek.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) adatai is azt mutatják, hogy munkatársaik 30 százaléka oltatlan, de a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) ennél rosszabb helyzetről számolt be
a hétezer vonulós tűzoltó esetében: ebben a körben csak 60 százalékos az oltottság.
A rendőrök, a katasztrófavédők, a büntetés-végrehajtásban dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel. A legégetőbb, hogy az ügyfelekkel közvetlenül nem találkozó rendvédelmi alkalmazottak közül kinek és mikor kell megkapnia a koronavírus elleni védőoltást ahhoz, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra.
A kormányrendeletben foglalt január végi határidőtől eltérő megoldásokra a rendőrség, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás megyei parancsnokainak november 30-ig kellett elkészíteniük a területükre vonatkozó javaslatokat. Ezeket az országos parancsnokok véleménye alapján vagy jóváhagyja Pintér Sándor, vagy nem, de azt nem tudni, hogy ez mikor történik meg. Ezzel kapcsolatban a tárca mindössze annyit közölt, hogy a miniszter betartja a jogszabályban rögzített határidőt, vagyis január 31. előtt ismerteti a döntését.
A szakszervezetek folyamatosan hangsúlyozzák, hogy oltáspártiak, de az oltásra kötelező „munkajogi pressziót nem tartják elfogadhatónak”. Különösen, mert a kormány nem tisztázza, hogy a központi költségvetés fizeti-e az illetmény nélküli szabadságra küldött oltatlan munkavállalók egészségügyi járulékát, ez az időszak beszámít-e a szolgálati időbe, garantált-e a korábbi beosztásba visszakerülés, lehet-e más kereső tevékenységet folytatni a kényszerszabadság alatt vagy hogy a munkavégzés alól felmentett dolgozó jogosult-e a beígért hathavi bérnek megfelelő összegű „fegyverpénznek” nevezett jutalomra vagy sem – írja a Népszava .
(Borítókép: Tűzoltók oltják a tűzet Karancskeszi közelében 2021. március 11-én. Fotó: Komka Péter / MTI)