A Hauszmann Alajos által tervezett Igazságügyi Palotát 1896-tól 1949-ig lakta a Magyar Királyi Kúria. Utána a Kossuth téri épületben működött a Munkásmozgalmi Intézet, a Magyar Nemzeti Galéria, a Párttörténeti Intézet és a Néprajzi Múzeum is, épp csak egyetlen bíróság sem. Jelenleg a Steindl Imre Program keretében készítik elő az épület felújítását. Varga Zs. András, a legmagasabb bírói fórum elnöke szeretné, ha a Kúria háromszázadik születésnapját 2023-ban már az Igazságügyi Palotában ünnepelhetnék, de attól tart, hogy a visszaköltözés egy picit odébb lesz.
1891 őszén Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter Hauszmann Alajost bízta meg a Magyar Királyi Igazságügyi Palota megtervezésével és az építkezés levezénylésével. A mai Kossuth téren álló épületet 1893 és 1896 között építették. A zárókövet József főherceg tette le 1896. október 20-án. Hauszmann Alajos, akinek a nevéhez többek között a New York-palota és a budapesti Műegyetem központi épületének tervezése, valamint a Budavári Palota újjáépítése és bővítése fűződik, kimondottan bírósági célokra tervezte az impozáns ingatlant. Az Igazságügyi Palotát ugyanis a Magyar Királyi Kúria, a Koronaügyészség, a Budapesti Királyi Ítélőtábla és a Királyi Főügyészség otthonának szánták. Az Országháznál kisebb, de építészeti értelemben annak méltó párjának tekinthető épület megalkotásában a millennium időszakának legnagyobb mesterei dolgoztak, köztük Sennyei Károly, Stróbl Alajos, Zala György szobrász, Lotz Károly festőművész és Thék Endre bútoriparos.
A Kúria 1949-ig maradhatott az Igazságügyi Palotában. A kommunista hatalomátvétel súlyos károkat okozott az épületben. Először is a bíróságokat kipaterolták, hogy méltó helyet kaphasson a Magyar Dolgozók Pártja Munkásmozgalmi Intézete.
A buzgó mozgalmárok eltávolították az aulából Stróbl Alajos Justitia-szobrát és mellékalakjait, megsemmisítették a Thék Endre által készített bírósági berendezés jó részét, valamint önkritikusan levésték a főhomlokzaton olvasható feliratot: Iustitia Regnorum Fundamentum, azaz Az igazság a birodalmak alapja.
A Munkásmozgalmi Intézet után 1957 tavaszától az épület nagyobb részét a Magyar Nemzeti Galéria használta, míg az Alkotmány utcai szárny a Párttörténeti Intézeté lett. Először 1973-ban csillant fel annak reménye, hogy az időközben Legfelsőbb Bíróságnak átkeresztelt bírói fórum esetleg mégis visszaköltözhet a Kossuth térre. A Magyar Nemzeti Galéria ugyanis áttelepedett a budai Várba a volt Kúria székházából. A néprajzos lobbi azonban erősebbnek bizonyult a bírákénál, így a megüresedett ingatlant a Néprajzi Múzeum kapta. Ebben állítólag kimagasló szerepet játszott Ortutay Gyula néprajzkutató, akadémikus, korábbi kultuszminiszter, aki ez idő tájt a Hazafias Népfront egyik vezetője és az Elnöki Tanács tagja volt. Így hát a Néprajzi Múzeumé lett az objektum egészen a közelmúltig.
Miután a hetvenes évek végén a Nehézipari Minisztérium beolvadt az akkor létrehozott Ipari Minisztériumba, a Legfelsőbb Bíróság – mintegy fájdalomdíjként – a Fő utcából a helyére, a Markó utca 16. szám alá költözött. A rendszerváltozás után, a kilencvenes évek elején folytak megbeszélések arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság megkaphatja az egykori Kúria épületét.
Úgy tudni, hogy az akkori miniszterelnöktől, Antall Józseftől sem állt távol ez a gondolat, de a tárgyalások – vélhetően a több milliárd forintos költség miatt – megfeneklettek.
Aztán 1999 elején röppent fel a hír, hogy az Orbán-kormány a Néprajzi Múzeum épületét szemelte ki a Miniszterelnöki Hivatal elhelyezésére. A heves vita, amelyben politikusok és muzeológusok is megszólaltak, pár nap után elült, ugyanis a kormányfő szóvivője útján tudatta, hogy mégsem sürgeti annyira a költözködést.
Csaknem másfél évtizeddel később, 2012-ben vált nyilvánvalóvá az a kormányzati szándék, hogy a Kúria idővel visszatérjen a Kossuth térre. A régi Igazságügyi Palota felújítását, a visszatérés feltételeinek megteremtését a Steindl Imre Program keretében valósítják meg.
Az állami tulajdonú Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. feladata többek között a tervezési program több változatban való elkészítése,
különös tekintettel az Igazságügyi Palotában történetileg helyet kapó igazságügyi szervezetek elhelyezési igényeire, az épület műszaki állapotára, a műemléki védettségből fakadó korlátokra és a kiemelt nemzeti emlékhely sajátosságaira. A beruházással és tervezéssel összefüggő döntések meghozatalára egy hatfős projektirányító bizottságot állítottak fel.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke, akinek az országgyűlési beszámolójáról a jövő héten szavaz a parlament, arról adott tájékoztatást, hogy a beruházás tervezése 2022. december 31-ig fejeződik be. Mint megjegyezte:
Nagyon szeretnénk, ha a Kúria háromszázadik születésnapját már ott ünnepelhetnénk, de tartok tőle, hogy ez egy picit odébb lesz.
Miután a Kúria az 1723-ban végrehajtott bírósági szervezeti reform nyomán jött létre, Varga Zs. András szavaiból arra lehet következtetni, hogy néhány évig még a Markó utca 16. szám alatti épületben marad a legmagasabb bírói fórum.
(Borítókép: Az egykori Igazságügyi Palota épülete a Kossuth téren 2021. január 9-én. A Hauszmann Alajos tervei alapján 1893 és 1896 között elkészült középület a Magyar Királyi Kúria és a Budapesti Királyi Ítélőtábla székháza volt a háború előtt, majd évtizedeken át adott otthont a Néprajzi Múzeumnak is. Fotó: Róka László / MTI)