Index Vakbarát Hírportál

Mit tanít nekünk a koronavírus és az energiaválság?

2021. december 14., kedd 19:23

A járványhelyzet miatt energia-, nyersanyag- és áruhiány fenyegeti a világ- és az európai gazdaságot. A Klímapolitikai Intézet és a Századvég együttműködésében készült átfogó, 30.000 főre és 30 országra kiterjedő közvélemény-kutatás alapján az európai állampolgárok mintegy 90 százaléka fontosnak gondolja, hogy az országok lehetőség szerint ne szoruljanak rá olyan stratégiai erőforrásokra és árucikkekre, mint a víz, a termőföld, az élelmiszer vagy az energia – derült ki a két szervezet közös közleményéből.

A közvélemény-kutatást a Századvég Alapítvány végezte el CATI módszerrel 2021. augusztus 1. és szeptember 15. között az Európai Unió 27 tagállamában, illetve az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban, amelynek során országonként 1000 embert megkérdezve összesen 30.000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személy véleményét vizsgálta meg.

Pandémia és önellátás

A pandémia bizonyította, hogy a természeti katasztrófák és a járványok nem csak közegészségügyi, de gazdasági és társadalmi krízishelyzetet is okozhatnak. A termelés, illetve a szabad mozgás és árukereskedelem korlátozásával az országok gazdasági teljesítménye visszaesett, a hosszabb ellátási láncok egy része összeomlott a világban. A COVID-19-nek köszönhetően a külső kereslet kielégítése helyett az országok belső igényeik kiszolgálására helyezték át a hangsúlyt. Témává vált az ellátási láncok biztonságosabbá, rugalmasabbá tétele és lerövidítése, de felerősödtek azok a vélemények is, amelyek szerint az országoknak meg kell erősíteniük önellátó képességüket, hogy válságállóbbak legyenek.

Kínálati szűkösség

A helyzetet most az energiaválság és az általános nyersanyag- és áruhiány tetézi. Kínálati szűkület van különböző alapanyagokból (pl. fa, acél, magnézium, szilícium), energiából és energiahordozókból (villamos energia, fosszilisek), illetve késztermékekből is (pl. chip, autó, adblue). Az osztrák és német médiában a hatóságok tájékoztatást adtak arról, mit kell tennie a lakosságnak abban az esetben, ha áramkimaradások lesznek. Romániában több tízezer háztartás maradt fűtés és melegvíz nélkül a földgáz árának emelkedése miatt. Európában számos energiaszolgáltató ment tönkre. Az ellátásbiztonság az élet egyik legfontosabb kérdésévé vált.

Európa véleménye az önellátásról

A szuverenitás fontosságát az EU állampolgárai is fontosnak gondolják. A Századvég és a Klímapolitikai Intézet együttműködésében készült elemzés rávilágít, hogy az országok önellátásának fontosságával az európai választópolgárok többsége egyetért. A 27 európai uniós tagállamban, valamint Svájcban, Norvégiában és az Egyesült Királyságban is elvégzett átfogó kutatás alátámasztja, hogy az általános ellátásbiztonság és az erőforrások feletti önrendelkezés nemzetstratégiai érdek.

Természeti erőforrások

A megkérdezettek 86 százaléka érezte valamilyen mértékben fontosnak (nagyon fontos 43%, inkább fontos 43%), hogy az olyan természeti erőforrásokkal kapcsolatban, mint például a termőföld, a víz, a nyersanyagok, ásványi kincsek az egyes országok saját maguk rendelkezzenek és ne szoruljanak rá másokra. Magyarországon ez az arány még magasabb, 90 százalékos volt (nagyon fontos 61%, inkább fontos 29%).

Stratégiai árucikkek

A kutatás arra is kereste a választ, hogy az európaiak szerint mennyire fontos, hogy az egyes országok saját maguk állítsanak elő olyan stratégia árucikkeket, mint például az élelmiszer vagy az energia, hogy azokkal kapcsolatban ne szoruljanak rá másokra. Ennél a kérdésnél a válaszadók 88 százaléka gondolta valamilyen szinten fontosnak (nagyon fontos 47%, inkább fontos, 41%) a függetlenséget. Magyarországon az emberek az uniós átlaghoz képest ezen a téren is jobban kiálltak (93%) a nemzeti önállóság mellett (nagyon fontos 69%, inkább fontos 24%).

A magyarok ott vannak azok között a nemzetek között, amelyek a szuverenitás elérését a legfontosabbnak gondolják a feltett kérdésekben.

Rovatok