Egyre többen intézik online a karácsonyi ajándékvásárlást, ennek ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket az internetes rendelés során, és mit tehetnek, ha nem elégedettek a kifizetett termékkel – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara online felméréséből. A kitöltők fele nem tudta például, hogy az online rendelt termékekre is ugyanolyan garanciát kell adniuk az eladóknak, mint ha egy üzletben vásárolták volna. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy nem kell lemondaniuk a pénzükről, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó visszafizetni a jogszerűen visszaküldött termék árát.
A karácsonyt megelőző időszakban a webshopok forgalma is megugrik, egyre többen intézik interneten az ajándékvásárlást, a koronavírus-járvány még rá is erősített erre a jelenségre. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online felmérésében a többi között azt vizsgálta, hogy tudják-e a vásárlók, milyen jogok illetik meg őket az internetes vásárláskor, és milyen lehetőségeik vannak, ha az átvétel után nem elégedettek a megrendelt termékkel.
A közjegyzői kamara felmérése szerint a kitöltők fele nem tudta, hogy az interneten vásárolt termékekre ugyanolyan garanciális szabályok vonatoznak, mint akkor, ha boltban vásárolták volna meg.
Meghibásodás esetén tehát érdemes jelezni a webshopnak a problémát, ami – ha a termék nem a vásárló hibájából romlott el – köteles gondoskodni annak cseréjéről vagy javíttatásáról.
A válaszadók egyharmada azzal sem volt tisztában, hogy internetes vásárlás esetén, a termék átvétele után
14 napig indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól, a webáruház pedig köteles visszafizetni a termék árát, a vevőnek csak a visszaküldés költségét kell kifizetnie.
Ennek feltétele, hogy a vásárló időben, vagyis az átvételt követő 14 napon belül jelezze szándékát a webáruháznak. A kitöltők harmada szintén nem tudta, hogy az elállási jog azonban nem vonatkozik minden egyes terméktípusra. Kivételt képeznek például az élelmiszerek, az egyedileg legyártott termékek, a kibontott csomagolású higiéniai termékek, a fehérneműk, a CD-k és a DVD-k, valamint a letöltött szoftverek is. De az aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, illetve a közösségi médián keresztül, magánszemélytől vásárolt termékek esetén sem illeti meg a vevőt az elállási jog.
A felmérést kitöltőknek csak kevesebb mint fele volt tisztában azzal, mit tehet a vásárló, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó megtéríteni a jogszerűen visszaküldött termék árát. Sokan leginkább a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulnának, abban a hitben, hogy a főfelügyelőség elrendelheti a visszafizetést. Tóth Ádám, a közjegyzői kamara elnöke viszont mást tanácsol:
Valójában, ha valaki nem kapja meg a megrendelt és kifizetett árut, vagy a webshopot tulajdonló cég nem akarja visszaadni a visszaküldött termék árát, akkor fizetési meghagyásos eljárással juthat leggyorsabban a pénzéhez.
Fizetési meghagyásos eljárást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni.
Ha a vállalkozás a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és azonnal végrehajthatóvá válik.
Ha viszont vitatja a követelést, vagyis ellentmondással él, a vevő bíróságon érvényesítheti a követelését. A közjegyzők tapasztalatai szerint azonban a fizetési meghagyás kézhezvétele után sokan kifizetik a jogos követelést, mert el szeretnék kerülni a súlyosabb következményeket.
A kérdőívet kitöltők csaknem kétharmada helyesen tudta, hogy fizetési meghagyásos eljárást nemcsak magyarországi, hanem
bármelyik európai uniós székhelyű vállalkozással szemben lehet kezdeményezni, kivéve Dániát.
Az európai fizetési meghagyásos eljárás többek között abban különbözik a magyar fizetési meghagyásos eljárástól, hogy a közjegyző harminc napon belül vizsgálja meg a kérelmet, és kézbesíti az európai fizetési meghagyást a kötelezettnek (vállalkozásnak), illetve abban is, hogy a kötelezettnek a kézhezvételt követően nem 15 napig, hanem 30 napig van lehetősége vitatni a követelést, azaz ellentmondással élni.
Cikkünk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével készült.
(Borítókép: Egy nő online vásárol. Fotó: Carol Smiljan / NurPhoto / Getty Images)