Király Tibor hosszú és gazdag életpályája alatt a bűnügyi tudományok számos területén alkotott maradandót – olvasható az MTA méltatásában. Nevéhez fűződik két büntető-eljárásjogi törvény kodifikálása, továbbá egyes eljárásjogi garanciák, mindenekelőtt a védelem jogának kidolgozása.

Több egyetem díszdoktora, nagyszámú publikációit, monográfiáit szinte minden világnyelvre lefordították.

Tudományszervező tevékenysége széleskörű és jelentős. 1971–1974 között a Művelődésügyi Minisztérium újonnan alakított Felsőoktatás-politikai Főosztályának volt a vezetője, munkatársaival a korabeli magyar közigazgatás reformjának éllovasai lettek.

1979-ben az MTA levelező, majd 1987-ben rendes tagjává választották, több cikluson keresztül az Akadémia elnökségének tagja, valamint 1988–1990 között az MTA főtitkárhelyettese volt. 1990-ben elvállalta az első magyar felsőoktatási törvény készítését kodifikáló bizottság szakmai vezetését. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy e törvény előkészítése 1993-ban sikerrel befejeződött. Döntő szerepet játszott az MTA mint köztestület szabályainak megfogalmazásában, valamint az 1994-es akadémiai törvény kidolgozásában.

Életútja során számos tisztséget betöltött: a Magyar Kriminológiai Társaság alapító tagja, a Magyar Jogászegylet tiszteletbeli elnöke, a Pro Renovada Cultura Hungariae Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriumának tagja, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány kuratóriumának, valamint a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság magyar nemzeti csoportjának elnöke volt. Közreműködött a miskolci és a debreceni egyetem jogi karának létrehozásában, illetve újraindításában.

Munkásságát számos más kitüntetés mellett 1991-ben Széchenyi-díjjal, 2011-ben Akadémiai Aranyéremmel, 2020-ban pedig a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel ismerték el – idézi az MTA közleményét az MTI.

(Borítókép: Király Tibor jogtudós átveszi a Bethlen Gábor Alapítvány Bethlen Gábor-díját Lezsák Sándortól az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Fotó: Soós Lajos / MTI)