Az emberölés mindig is a legsúlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény volt. 1990-ig, az Alkotmánybíróság híres határozatáig, a bíróságok halálbüntetést is kiszabhattak a gyilkosokra, napjainkban viszont életfogytig tartó szabadságvesztés a legkeményebb retorzió. Az év leghúzósabb pereit bemutató sorozatunk első részében azokból az ügyekből válogattunk, amelyeknek a vádlottjai emberölés miatt álltak a bíróság elé.
A jó hír az, hogy az elmúlt évtizedben felére csökkent hazánkban a gyilkosságok száma. 2011-ban 142 emberölést követtek el, tavaly viszont „csak” 78-at.
Bolyky Orsolya, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberölések nagy része családon belül történik:
A kevésbé fejlett országokban, illetve az Egyesült Államok bizonyos részein a bandaháborúk jelentik a legfőbb veszélyt, míg Európában és a fejlettebb régiókban az emberölések nagy része családon belül történik. A családon belüli erőszak e szélsőséges formája általában a hosszan tartó konfliktusok egyfajta lezárásaként tartható számon. A tipikus elkövetői és a sértetti kör kisebb városokból vagy falvakból származó, átlag alatti vagyoni és jövedelmi viszonyok között élő, aluliskolázott, munkanélküli rétegekből kerül ki, életvitelüket sok esetben krónikus bűnözés és alkoholizmus jellemzi. Ugyanakkor találkozhatunk mindennek az ellenkezőjével is: a jól szituált, társadalmilag megbecsült rétegekhez tartozók között is előfordulnak ölési cselekmények, amelyeket általában még erőteljesebb közfelháborodás kísér.
Régi kriminológiai megfigyelés, hogy az emberölés elkövetőinek kétharmada korábban ismerte áldozatát. A hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekményekből pedig minden második párkapcsolati jellegű, azaz a bűntettet a volt vagy jelenlegi házastárs, illetve élettárs sérelmére követik el, míg minden harmadik esetben a szülő, a nagyszülő, illetve a gyermek vagy az unoka a sértett.
A Fővárosi Ítélőtábla egy korábbi ítéletében kimondta:
A rokonok között fennálló állandó súrlódások, veszekedések, verekedések, az alkoholizmus talaján kialakult durva, goromba magatartások hosszú idő elteltével az indulatoknak az összesűrűsödését hozzák létre [...] Az egymás ellen kifejlődött és addig elnyomott, lappangó indulat viszonylag jelentéktelennek tűnő kiváltó ok hatására heves indulatkitörést eredményezhet.
A gyilkossági perek egy jelentékeny hányadának tehát a feleség, a jelenlegi vagy volt élettárs a sértettje.
A Debreceni Ítélőtábla március 30-án életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte azt a szentpéterszegi, többszörösen büntetett előéletű férfit, aki késsel megölte a feleségét. A férj a gyilkosságot megelőzően négy évig folyamatosan hűtlenséggel vádolta feleségét, egy idő után már bántalmazta is őt. 2018. október 8-án aztán az asztalról felkapott húsz centiméteres késsel többször megszúrta nejét, majd még 35-ször (!) szúrta meg a már földön fekvő áldozatot, aki a helyszínen meghalt. A bíróság döntése alapján a férfi leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra.
A Győri Ítélőtábla novemberben jogerősen tizenkét év börtönre ítélte azt a férfit, aki 2019-ben tízhónapos közös gyermekük szeme láttára ölte meg volt élettársát.
A TETTE UTÁN CSITÍTANI KEZDTE A HANGOSAN SÍRÓ GYERMEKET, VÉGÜL MAGÁRA HAGYTA ÉS ELMENEKÜLT. A NŐ HOLTTESTÉRE ÉS A MELLETTE SÍRÓ, ÉHES ÉS SZOMJAS GYERMEKRE MÁSNAP TALÁLTAK RÁ.
A Pécsi Ítélőtábla március 5-én élettársának különös kegyetlenséggel végrehajtott megöléséért – mint többszörös visszaesőt – tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt jogerősen egy zalaegerszegi férfit, aki 1997-ben kettős emberölésért már egyszer életfogytiglanit kapott, de ebből húsz év után feltételesen szabadulhatott.
De nemcsak férfiak álltak idén emberölés vádjával a bíróság előtt. A Szegedi Ítélőtábla szeptember 7-én jogerősen tizenöt év fegyházbüntetéssel sújtotta azt a dávodi asszonyt, aki 2019-ben megölte élettársát. A harmonikusnak aligha nevezhető kapcsolatban a felek július 7-én menetrendszerűen összevitatkoztak, a férfi megpofozta a vádlottat, aki ezt követően egy járóbottal nyakon ütötte. A sértett röviddel később egy fájdalomcsillapító hatására eszméletét vesztette.
Az asszony nem hívott segítséget, hanem az eszméletlen férfi fejére egy nejlonzacskót húzott, és azt szorosan megkötötte a nyakán. A sértett testét egy gödörbe húzta, vegyszerekkel leöntötte, majd a mélyedést betemette.
A Pécsi Ítélőtábla június 14-én kilenc év börtönbüntetésre ítélte azt az asszonyt, aki 2019 végén megölte újszülött csecsemőjét egy baranyai faluban. A tettes kezdetektől tagadta várandósságát, és amikor egészséges, életképes fiúgyermeket szült, azért, hogy a csecsemő létezése ne derüljön ki, egy műanyag galacsint dugott le az újszülött torkán, a gyermek fulladását okozva. A csecsemő testét és a szülésnél használt véres törölközőket szemeteszsákba rakta. Másnap, amikor minden családtag távol volt, az újszülött testét igyekezett elégetni, végül az udvaron egy szekrénybe rejtette. A bíróság az ítélet kiszabásakor
enyhítő körülményként értékelte a szüléssel együtt járó speciális testi, lelki állapotot, amelyben a vádlott a gyilkosságot elkövette,
valamint a szűkebb és tágabb lakókörnyezetének a vádlottal szembeni kifogásolható erkölcsi magatartását, valamint a vádlott büntetlen előéletét és ténybeli beismerését.
Az igazságügyi szakértő szerint a csecsemőgyilkos asszony sem a cselekmény elkövetésekor, sem a terhesség alatt nem szenvedett az elmeműködés olyan kóros állapotában, ami korlátozta volna cselekménye következményeinek felismerésében, vagy a megfelelő cselekvésben.
Egy másik perben ellenben a Fővárosi Törvényszék büntethetőséget kizáró okból felmentett egy nőt az emberölés vádja alól. A történet dióhéjban: a vádlott és édesanyja a cselekményt megelőzően húsz éve éltek együtt. Ez idő alatt a sértett egészségi állapota leromlott, mindennapi ellátásáról a már fiatal korától pszichiátriai kezelés alatt álló terhelt gondoskodott. A folyamatos ápolás pszichésen és fizikailag is egyre jobban kimerítette.
A vádlott és a sértett is különböző gyógyszereket szedett, amelyek a múlt év végére elfogytak, újat feliratni a vádlott nem tudott, mert nem érte el az orvosait.
Az év végére a vádlott állapota tovább romlott, a sértett pedig még jobban legyengült. A terhelt úgy érezte, hogy helyzetük kilátástalan és senkitől nem számíthatnak segítségre, ezért december 31-én hajnalban megfojtotta édesanyját. A vádlott később maga szólt tettéről a szomszédainak, akik értesítették a rendőrséget és a mentőket. Miután a kóros elmeállapot büntethetőséget kizáró ok, a bíróság felmentette az ellene emelt vád alól, de a bűnismétlés veszélye miatt elrendelte a kényszergyógykezelését.
A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
A Fővárosi Törvényszék február 17-én hozott elsőfokú ítéletével húsz év fegyházbüntetésre ítélte azt a férfit, aki bozótvágó késsel aljas célból megölt egy háromgyermekes családanyát. A 22 éves férfi 2019. december 30-án azzal a szándékkal csöngetett be a kőbányai társasházbeli szomszédjához, hogy valakit megöljön.
Amikor az ott lakó édesanya az ajtót résnyire kinyitotta, a férfi belökte azt, és egy 44 centiméter hosszúságú bozótvágó késsel többször megszúrta a háromgyermekes nőt.
Az áldozat gyerekei bemenekültek a szobába, és mobiltelefonon segítséget hívtak. A vádlott a vér látványától megrettenve elmenekült, és másnap feladta magát a rendőrségen. A büntetés kiszabásakor a bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott visszaeső, korábban is elítélték már szexuális cselekmény miatt. Ugyanakkor enyhítő körülménynek tekintették, hogy a vádlott feladta magát a hatóságoknak, beismerő vallomást tett és megbánta tettét. A Fővárosi Főügyészség tényleges életfogytiglani büntetés kiszabása érdekében fellebbezett.
Aljas indokból elkövetett emberölés, szexuális erőszak és kifosztás bűntette miatt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte október 17-én a Fővárosi Törvényszék R. Szilvesztert, a soroksári futónő néven ismert Kardosné Gyurik Krisztina gyilkosát. Mint ismeretes, az áldozat 2013. szeptember 25-én Budapest XXIII. kerületében, Szigetdűlőn kora este futni indult, amikor megtámadták, brutálisan megverték, megkötözték és megerőszakolták, mielőtt egy zsineggel megfojtották volna.
A gyilkos fejére ötmillió forintos vérdíjat tűztek ki, akit öt évig aztán nem találtak, csak 2018-ban akadtak nyomára a rendőrök laboratóriumi minták alapján.
Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, hogy a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének megnyílását 35 évnél hosszabb időtartamban állapítsa meg.
A Fővárosi Ítélőtábla december 13-án hozott jogerős ítéletet D. Csaba, a „csantavéri mészáros” ellen, akit előre kitervelten, több ember sérelmére, különös visszaesőként elkövetett emberölés, valamint folytatólagosan elkövetett lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében találta bűnösnek. A bíróság indoklása szerint
a hidegvérrel, ismeretlen személy érdekeinek megfelelően elkövetett súlyos, élet elleni bűncselekmények a vádlott emberi életet – mint legfőbb értéket – semmibe vevő, a törvényekkel következetesen szembeszegülő, a társadalmi együttélés normáit elfogadni képtelen személyes jellemzőire világítanak rá.
Mindezek alapján a bíróság a vádlottat a cselekmény tárgyi súlya, valamint a személyiségéből adódó társadalomra való veszélyessége miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban negyven év után bocsátható feltételes szabadságra.
(Borítókép: Az Igazságügyi Palota amely három intézménynek is otthont ad. Fotó: Róka László / MTVA / Bizományosi / MTI)