A teljes népességre vetítve az utolsó baloldali kormány idején, 2009-ben 2,9 százalék volt a nagyivók aránya, azonban 2019-re már 6,1 százalék ivott az átlagosnál nagyobb mértékben. Miközben nőtt a pohár után gyakrabban nyúlók, úgy csökkent az alkoholt ritkán fogyasztók aránya a diplomások között: míg korábban 24,5 százalékuk vallotta magáról, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, 2019-ben már csak 16,6 százalék számított közöttük absztinensnek. Érdekes, hogy a legfeljebb nyolc általános végzettséggel rendelkezők között már nincsenek ennyire eltérő különbségek.

Az is megfigyelhető az adatokból, hogy leginkább a fiatalok körében nőtt az alkoholfogyasztási arány, hiszen amíg a 18 és 34 éves korosztály mindössze 2,6 százaléka számított nagyivónak a Bajnai-kormány utolsó teljes évében, addig 2019-re már 5,9 százalékuk volt ebbe a kategóriába sorolható.

A szenvedélybetegeket segítők közül többen is arra intenek: az alkoholt, illetve azon belül a pálinkát egyfajta alapélelmiszerként, értékként beállítani nagyon veszélyes fegyver, ami visszafelé sülhet el, ráadásul az sem segít, hogy immár több kormány sem tudta megalkotni a nemzeti alkoholstratégiát. Ez utóbbinak az is magyarázata lehet, hogy az alkohol jövedéki termék, amiből az államnak komoly bevétele származik.

(Borítókép:  David Paul Morris / Getty Images)