Magyarország benyújtotta a Partnerségi Megállapodást az Európai Bizottságnak annak érdekében, hogy hazánk esélyt kapjon arra, hogy 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé tartozzon.

A Miniszterelnökség emlékeztet: ez a dokumentum rögzíti, hogy a 2021–27-es időszakban felhasználható, hazai társfinanszírozással együtt több mint 9000 milliárd forint összegű kohéziós forrásokat milyen fejlesztésekre fordítja az ország. A felzárkózás elősegítése érdekében a források legalább 65 százalékát a négy legkedvezőtlenebb helyzetű magyar régióban használják fel.

Mi lesz fókuszban?

• A fejlesztéseknél kiemelt figyelmet kap majd a vidéki Magyarország, a területi operatív programra fordított összeget a teljes keret 20 százalékára emelték.
• Emellett kiemelt szerepet kap a közlekedésfejlesztési, illetve a környezeti és energetikai program, amelyek többek között a közösségi és vasúti közlekedés korszerűsítését, valamint a megújulóenergia-felhasználás elterjedését segítik elő.
• A közoktatás fejlesztését, a társadalmi felzárkózási programokat, az egészségügyi és szociális beruházásokat külön operatív program, valamint a magyar Helyreállítási Terv is finanszírozza.
• A most záruló időszakhoz képest változás, hogy Budapest és Pest megye már nem alkotnak egy régiót, ezért a Közép-magyarországi régióra nem készül külön területi program, ugyanakkor Pest megye a korábbiaknál jelentősen több uniós forrást érhet majd el.
• A közigazgatás, az állampolgárok, illetve a gazdasági szereplők digitális fejlesztéseit azonban egy új, önálló operatív program fogja össze.

A Partnerségi Megállapodás, majd ezt követően az operatív programok benyújtása az első lépés ahhoz, hogy a 2021–27-es uniós fejlesztési időszakban a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós források lehívhatók legyenek. A bizottsági jóváhagyást követően téríti vissza az unió Magyarország számára azokat a forrásokat is, amelyeket a kormány a gazdaság újraindítása érdekében a nemzeti költségvetéséből már kifizetett a magyar pályázóknak.