2022 első fele sűrű lesz a magyar belpolitikában: először új köztársasági elnököt választ a parlament, ezt országgyűlési választások követik, és terítéken van két népszavazás is. Összefoglaljuk, mi és mikor várható.
Áder János államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le, ezt megelőzően 30-60 nappal kell megválasztani az utódját, tehát márciusban, vagy legkésőbb április elején. Az akkor még MSZP-s Molnár Gyula által korábban benyújtott javaslat az Alaptörvény tizedik módosítását kezdeményezte. Ahogy arról beszámoltunk, a képviselő szerint az új Országgyűlésnek kell megválasztania az új köztársasági elnököt, hogy a parlament összetételében reprezentálódó népakarat érvényesüljön az államfő személyénél is.
A politikus az államfő mandátumára és megválasztására vonatkozó fejezetet azzal egészítette volna ki, hogy az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkorábban az Országgyűlés alakuló ülését követő harmincadik napon lehet megválasztani.
A módosítás nem történt meg, így a jelenlegi összetételű parlament dönthet az új államfő személyéről. Egy jelölt indulásához a képviselők legalább egyötödének ajánlására van szükség, kétharmados többséggel rögtön megválasztható az államfő, ennek hiányában második fordulót tartanak, ahol elég az egyszerű többség is.
A kormánypártok jelöltje Novák Katalin, a Fidesz korábbi alelnöke, 2021 végéig családügyi miniszter. A köztársasági elnöki pozíció várományosával készült interjúnkat itt találja.
Az ellenzéki oldalon Magyar György ügyvéd, a Civil Választási Bizottság elnöke kezdeményezte, hogy a közös államfőjelölt személyéről is előválasztáson szülessen döntés, de végül nem valósult meg az elképzelés.
Az ellenzéki összefogás azóta sem nevezett meg jelöltet. Azt többször hangsúlyozták, hogy közvetlen államfőválasztást vezetnének be. Jakab Péter a közelmúltban egy interjújában kifejtette, hogy vannak erről beszélgetések, nevek is felmerültek, de ez a kérdés nincs a legfontosabb feladatok között, és arról sem született még döntés, lesz-e jelöltjük.
A Mi Hazánk államfőjelöltje Popély Gyula felvidéki történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
A köztársasági elnök többek között törvényt kezdeményezhet, kitűzi a választások napját, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, a választási eredmény után javaslatot tesz az Országgyűlésnek a miniszterelnök személyére, valamint feloszlathatja a parlamentet. Az államfő a képviselők által elfogadott törvényeket az Alaptörvénnyel való összhangjuknak vizsgálatára elküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti a parlamentnek.
Az Alaptörvény értelmében az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző választást követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A pontos dátumot a köztársasági elnök írja ki.
Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a választáson választó és választható legyen, de nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
Az országgyűlési képviselők száma 199, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at országos listán választanak.
Az új Országgyűlés alakuló ülését – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze. Az államfő feloszlathatja a parlamentet, ha a miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés a javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy ha az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. A feloszlatástól számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány által kezdeményezett népszavazás ötből négy kérdésében már elrendelte a referendumot az Országgyűlés.
A gyermekvédelmi népszavazás kérdései:
Karácsony Gergely főpolgármester is népszavazást kezdeményezett szintén öt kérdéssel, de csak kettőt engedett át a Nemzeti Választási Bizottság:
Az ellenzék december közepén kezdte az aláírásgyűjtést, a törvény alapján 120 napjuk van a 200 ezer aláírás összegyűjtésére, ami a referendum kiírásának feltétele, jelenleg közel százezernél járnak.
Egy közelmúltbeli módosításnak köszönhetően akár az országgyűlési választások napján is lehet már népszavazást tartani, az ellenzéknek minél előbb össze kell gyűjtenie a kétszázezer támogatót ahhoz, hogy lehetőség legyen a választással együtt megtartani a referendumot.
(Borítókép: Huszti István / Index)