Bármennyire hihetetlen, de nincs pontos jogszabályi meghatározása a közjogi méltóság fogalmának. Általában közéjük sorolják az államfőt, a miniszterelnököt, a házelnököt, az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria elnökét. Ugyanakkor nem minden közjogi méltóság kap állandó személyi védelmet, és juttatásaik sem teljesen egyformák.
Sokakat kiver a víz, ha meghallja azt a kifejezést, hogy közjogi méltóság. Egy blogger például nem is ajánlotta a használatát:
Méltóságok ma már szerencsére csak a Vatikánban vannak. Egy demokratikus berendezkedésű államban ezt megtoldani közjogival, aztán meg egy legfőbb fokozással, és demokratikus eljárás(ok) eredményeként pozícióba kerülő személyekre használni legalábbis hiba. Ne használjuk.
A bejegyzést többen is vitatták, mondván, minden országban így hívják őket, meg egyébként bevett elnevezés ez a nemzetközi diplomáciában is. A közjogi méltóság kifejezés tényleg több hatályos jogszabályban szerepel. Csakhogy nem mindig ugyanazzal a tartalommal.
Forrai Gábor egyetemi tanár az Informális logika című egyetemi jegyzetben arról ír, hogy vannak olyan definíciók, amelyek elsődlegesen az illető dolog pontos elhatárolására irányulnak, és olyanok, amelyek az illető kifejezés jelentését igyekeznek megragadni.
Vegyük például a »közjogi méltóság« kifejezést. Ha az elhatárolás a célunk, akkor legjobb, ha taxatíve felsoroljuk, kik a közjogi méltóságok (köztársasági elnök, az alkotmánybíróság elnöke stb.). Egy ilyen definíció alapján könnyű eldöntenünk, hogy valaki közjogi méltóság-e vagy sem. Csakhogy ebből a definícióból nem derül ki, hogy mi az, ami ezeket a funkciókat összekapcsolja, amiért ezeket ugyanazzal a névvel illetjük. Ha a kifejezés jelentése érdekel, inkább úgy kell definiálnunk, hogy valamely, az alkotmányos berendezkedés szempontjából kulcsfontosságú tisztség viselője. Ennek persze megvan az a hátránya, hogy nem teszi világossá, hogy pontosan kik a közjogi méltóságok. (Mi a helyzet például az országos rendőrfőkapitánnyal?)
Való igaz, a közjogi méltóság definícióját egyetlen jogszabály sem határozza meg. A tartalmára is csak jobbára következtetni lehet. A 160/1996. (XI. 5.) korm.-rendelet szabályozta a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelmét. A kormányrendelet melléklete sorolta fel az állandó személyi védelemben részesülő állami vezetőket:
Vagyis a listáról még hiányzott a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész is.
2010. szeptember 1-jén jött létre a Terrorelhárítási Központ (TEK), amely feladatait hivatalosan 2011. január 1-jétől látja el. A 329/2007. (XII. 13.) kormányrendelet módosításával pedig 2012. július 1-jén megszűnt a Köztársasági Őrezred, amelynek feladatait (és állományát) a Készenléti Rendőrség vette át. Aztán 2015. április 1-jén megalakult a Készenléti Rendőrségen belül a Köztársasági Elnöki Őrség, amely kifejezetten az államfő állandó védelmével kapcsolatos személy- és objektumvédelmi feladatokat végzi.
A szervezeti átalakításokkal az állami rendészet személyvédelmi területe is kettévált, mégpedig a Terrorelhárítási Központra, illetve a Készenléti Rendőrségre.
A szervezeti átalakítás kihatott a „különösen fontos személyek” védelmére is.
Ami a jelenlegi helyzetet illeti, ma is a már többszörösen módosított 160/1996. (XI. 5.) korm.-rendelet szabályozza a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelmét. E rendelkezések szerint a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter és a legfőbb ügyész állandó védelméről a Terrorelhárítási Központ, míg a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnöke állandó védelméről a Készenléti Rendőrség gondoskodik. Az eredeti rendelet alapján ebbe a körbe tartozott az Országgyűlés elnöke is, akinek a személyi védelmét 2013 óta már az Országgyűlési Őrség garantálja.
A rendelet legutóbbi módosításával 2021. január 2-i hatállyal
megszüntették a Kúria elnökének személyi védelmét.
Ez azt jelenti, hogy Varga Zs. András „csak” a minisztereknek járó védelmet kapja a Készenléti Rendőrségtől, amely egyébként felső középkategóriájú gépjárművet és hivatásos biztonsági gépjárművezetőt is biztosít számára, de erről a Kúria elnöke lemondhat.
A rendszerváltozás óta további gondot jelent, hogy a védett személyek köréről és a személyi juttatásokról szóló jogszabályok – finoman szólva – nem igazán harmonizáltak egymással.
A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény egységesítette a közjogi méltóságok juttatásait. Ez alapján a havi tiszteletdíjuk a köztisztviselői illetményalap hét és félszerese, továbbá ennek az összegnek a 180 százaléka lett, ami 2000-ben 591 150 forintnak felelt meg. Ezzel megszűnt az az ellentmondásos helyzet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetménye jelentősen meghaladta a másik négy közjogi méltóságét.
A törvény azonban ennél is tovább ment, hiszen egyértelművé tette, hogy
a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnököt tekinti a legfőbb közjogi méltóságnak, „elsőnek az egyenlők között”.
Ennek megfelelően az államfő részére megbízatása megszűnését követően szélesebb körű juttatásokat biztosított, mint a többi közjogi méltóságnak.
Ahhoz képest, hogy törvény egyenjogúsította az öt közjogi méltóságot, pár hónap múlva már arról számolt be a sajtó, hogy karácsonykor találkozott a három legfőbb közjogi méltóság. Utalva ezzel arra, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor kormányfő és Áder János házelnök a Magyar Televízió egyik műsorának vendégei voltak.
Az Országgyűlés 2008 márciusában fogadta el az igencsak árulkodó című, az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényt, amely szerint a korábbi szabályozás úgy módosult, hogy a volt miniszterelnök, amennyiben a nyugdíjkorhatárt már betöltötte, rendszeres keresőtevékenységet nem folytat, és kifejezetten kéri, akkor „elnöki nyugdíjat” kaphat. A volt köztársasági elnöknek továbbra is automatikusan és életkortól függetlenül járt a juttatás, a többi volt közjogi méltóságnak viszont csak kérelemre, és ha a nyugdíjkorhatárt már betöltötték. A módosított törvény a juttatásra való jogosultságot egyikük esetében sem tette függővé a hivatalban eltöltött időtől.
Az államfő juttatásait a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény részletezi. Nem egyszerű művelet kibogozni az elnöki tiszteletdíj összegét. A jogszabály szerint ugyanis
a köztársasági elnök havi tiszteletdíja a házelnököt az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 120. §-a szerint megillető tiszteletdíj összegének 1,1-szerese.
A házelnök tiszteletdíja pedig az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 2,7-szerese. A 104. § (1) bekezdése – és ebben nincs semmi meglepetés – a képviselői tiszteletdíjat határozza meg:
A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított képviselői tiszteletdíj havonta a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összeg.
Ha elvégezzük a számításokat, akkor azt kapjuk, hogy
a közjogi méltóságok havonta 3,2–3,8 millió forint tiszteletdíjat kapnak.
A köztársasági elnök emellett jogosult elnöki rezidencia használatára is, amelyet egyébként köteles igénybe venni. A villa amúgy a Béla király úton található. Emellett személyi, illetve hivatali célra személygépkocsi használatára jogosult, ahogy használhatja a kormányzati célú hírközlő hálózatot is. Az elnök valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen veheti igénybe. De nem járnak rosszul az exállamfők sem, akiknek a számlájára a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű pénzbeli juttatást utalnak át.
Köztársasági elnökök
Szűrös Mátyás (1989–1990 között ideiglenes köztársasági elnök), Göncz Árpád (1990–2000). Mádl Ferenc (2000–2005), Sólyom László (2005–2010), Schmitt Pál (2010–2012), Kövér László (Schmitt Pál lemondása után egy hónapig házelnökként) és Áder János (2012-től napjainkig).
MiniszterelnökökAntall József (1990–1993), Boross Péter (1993–1994), Horn Gyula (1994–1998), Orbán Viktor (első Orbán-kormány 1998–2002), Medgyessy Péter (2002–2004), Gyurcsány Ferenc (első Gyurcsány-kormány 2004–2006, második Gyurcsány-kormány 2006–2009), Bajnai Gordon (2009–2010), Orbán Viktor (második Orbán-kormány 2010–2014, harmadik Orbán-kormány 2014–2018, negyedik Orbán-kormány 2018-tól napjainkig).
Országgyűlési elnökökGöncz Árpád (1990), Szabad György (1990–1994), Gál Zoltán (1994–1998), Áder János (1998–2002), Szili Katalin (2002–2009), Katona Béla (2009–2010), Schmitt Pál (2010) és Kövér László (2010-től napjainkig).
Alkotmánybírósági elnökökSólyom László (1990–1998), Németh János (1998–2002), Holló András (2002–2005), Bihari Mihály (2005–2008), Paczolay Péter (2008–2015), Lenkovics Barnabás (2015–2016) és Sulyok Tamás (2016-tól napjainkig).
Legfelsőbb bírósági, illetve kúriai elnökökSolt Pál (1990–2002), Lomnici Zoltán (2002–2008), Kaposvári Bertalan (2008–2009 között elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettes), Baka András (2009–2011), Darák Péter (2012–2020) és Varga Zs. András (2021-től napjainkig).
A Közszolgálati protokoll című egyetemi tankönyv is rámutat, hogy hazánkban az elsőbbségek rendjének (hivatalos állami protokoll lista) egyes elemeit az írott jog rögzíti ugyan, de a teljes rendszerét nem szabályozza, ezért sok esetben a szokás és hagyomány határozza meg az egyes személyiségek helyét.
A protokoll-lista Magyarország napi életének lenyomata, ezért folyamatos frissítésre szorul a választások következtében, a vezetők felmentése és kinevezése, a hivatalok és intézmények átalakulása folytán.
Nos, a tankönyv szerint a közjogi méltóságok rangsora a következő:
Azt, hogy van még hová fejlődni, a 6/2012. (III. 22.) KüM-utasítás is példázza, amely a közjogi méltóságok, valamint a külügyminisztériumi felső vezetők külpolitikai látogatásainak tervezésével, egyeztetésével és koordinálásával kapcsolatos külügyminisztériumi feladatokat szabályozza. Az utasítás értelmező rendelkezése szerint közjogi méltóság a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök és miniszterelnök általános helyettese. Slussz-passz. Ennyi, és ebben a sorrendben.
(Borítókép: Áder János köztársasági elnök és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a Parlament előtti Kossuth téren tartott Szent István-napi ünnepségen 2019. augusztus 20-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)