Szerda délután folytatódtak a sztrájktárgyalások a két nagy pedagógus-szakszervezet és a kormányt képviselő Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár között. A fő téma ezúttal a január 31-re beharangozott figyelmeztető sztrájk volt.

Egy lépést sem tettünk előre, ugyanis a tegnap megküldött, nagyon pontosan leszabályozott, még elégséges szolgáltatásra vonatkozó javaslatunkat egyelőre nem tárgyalta meg a kormányoldal képviselője. A következő hét végére ígérte a válaszát, amit nem tudunk elfogadni

– közölte a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Facebook-oldalán Szabó Zsuzsa, hozzátéve, hogy adnak még egy nap haladékot a kormánynak, és ha ezt követően sem lesz előrelépés, akkor bírósághoz fordulnak.

A szervezet elnöke beszélt arról is, hogy a sikertelen tárgyalás ellenére nem adják fel, a sztrájkra vonatkozó forgatókönyv készen van, ezt hamarosan a pedagógusok is kézhez kapják.

Kezdjetek el készülni, a január 31-i figyelmeztető sztrájkot megtartjuk – amennyiben ezt jogszerű keretek között tudjuk megtenni. (...) Ilyen munkaterhek mellett nem lehet a pedagógusokat továbbra is éhbérért dolgoztatni, miközben a kötelező oltás miatt a tanárok sorra hagyják el a pályát. Lassan nem lesz szakos tanár, ami most zajlik az iskolákban, aligha nevezhető minőségi oktatásnak

– jelentette ki az érdekvédő.

Mint arról korábban beszámoltunk, a szakszervezetek december 15-én, az ezt megelőző sikertelen sztrájktárgyalás után jelentették be, hogy sztrájkot szerveznek.

„Hiába vázoltuk, hogy mekkora a baj, ők úgy látják, hogy minden a legnagyobb rendben. Marad a kötelező oltás, jelentős bérrendezés pedig csak 2023-ban lesz. A pedagógusok számára mindez elfogadhatatlan, és úgy látjuk, hogy nincs értelme tovább húzni, drasztikusabb lépéseket teszünk” – mondta akkor az Indexnek Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja, aki beszélt arról is, hogy ha a januári figyelmeztető sztrájk eredmény nélkül zárul, akkor továbbmennek, március 16-ra pedig egy rendes sztrájkot is előkészítenek.

Miért is harcolnak a tanárok?

A pedagógus-szakszervezetek tavaly ősszel jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak az oktatás problémáinak megoldása érdekében. Követeléseik a következők:

• Vonják vissza a pedagógusok kötelező oltásáról szóló október 28-i rendeletet, vagy kínáljanak megoldási javaslatot arra, hogy a kieső kollégák helyettesítését hogyan oldják meg.
• A pedagógus-illetményalap vetítési alapja a minimálbér összege legyen.
• Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130 százalékára.
• A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel és oktatással töltött munkaideje legfeljebb 22 óra legyen.
• A pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek jelenleg heti negyven órában látják el a feladatokat. Munkaterheik csökkentése érdekében heti 35 órán át legyenek csak beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti öt órát regenerációval, felkészüléssel tölthessenek.

Mint ismert, januártól a pedagógusok tízszázalékos pótlékemelést kaptak, 2023-ban pedig egy komolyabb bérrendezés is várható.

(Borítókép: Tobias SCHWARZ / AFP)