A közösségi médiában a hirdetések jelentik az egyik legveszélyesebb eszközt a választások tisztességtelen befolyásolására, ugyanis az ottani költések az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján még a pártok és a politikusok esetében sem minősülnek kampánypénznek, a nem intézményes politikai szereplők esetében pedig végképp nem.

Ennek a jogi kiskapunak a kihasználására mindkét politikai oldalon vannak kísérletek. A különbség csak az, hogy a kormányoldal jó előre felépített erre egy erős infrastruktúrát, a Megafon projektet, mondta el Bene Márton, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének főmunkatársa a HVG 360-on megjelent interjúban. 

A kutató szerint a másik megkérdőjelezhető befolyásolási módszer az algoritmusok manipulálása. A közösségi médiában azok a tartalmak jutnak el több emberhez, amelyek több reakciót váltanak ki, és a politikai szereplőknek módjuk van arra, hogy növeljék azoknak a reakcióknak a számát, amelyek az általuk propagálni kívánt tartalmakhoz kötődnek. Ennek kevésbé problémás megoldása az aktivisták közreműködése, amikor a pártok által mozgósítható támogatóknak megmondják, mely tartalmakat kell lájkolniuk vagy megosztaniuk, hogy a reakciószám fölmenjen.

Ennél is megkérdőjelezhetőbbnek tartja az úgynevezett botok alkalmazását, amelyek alatt olyan „felhasználókat” értünk, amelyeket a pártok automatizáltan tudnak mozgósítani. Ezekkel jelentősen meg lehet növelni egy adott tartalomnak a láthatóságát azáltal, hogy ezek a narratívák rengeteg reakciót kapnak. A Facebook már a 2019-es választásokon is számos ilyen botot, automatizált felhasználót távolított el a platformról.

Bene Márton szerint mindenképpen van esély arra, hogy a közösségi médiának a végső eredményt is befolyásoló hatása legyen. Ezen keresztül ugyanis kifejezetten jól működik a bizonytalanok, illetve a politika iránt kevésbé érdeklődő választók meggyőzése. Ők azok, akik alapvetően elzárják magukat a politikai tartalmaktól. A televízión és az újságokon keresztül így kevésbé érhetők el politikai üzenetekkel, viszont a közösségi médián ők is fent vannak.

A másik fontos hatás az adott párttal rokonszenvező, de nem erősen elkötelezett választók mobilizálása. Azokat, akik szimpatizálnak a kormánypártokkal vagy az ellenzékkel, de nem biztos, hogy elmennének szavazni, fel lehet tüzelni, a közösségi élményen keresztül növelni lehet a választás tétjét a szemükben. Ezért a közösségi média az egyik legfontosabb kampányfelület lesz 2022-ben.

(via HVG 360)