Az európaiak a koronavírus-járvány egészségügyi kihívásainak kezelésével elégedettebbek, mint a gazdasági és munkahelyvédelmi intézkedésekkel. A magyar lakosság az átlagosnál ugyanakkor szignifikánsan jobbra értékeli a problémák megoldására tett kormányzati lépéseket – derült ki a Századvég Alapítvány 30 ezer európai lakos megkérdezésével készített felméréséből.
A Századvég Európa Projekt 2021 elnevezésű, 30 európai országra kiterjedő kutatása szerint továbbra is a koronavírus jelenti az egyik legfontosabb kihívást a kontinens lakói számára, ugyanakkor 2021 második félévében ezzel párhuzamosan már a kormányzattal szembeni konkrét elvárások megjelentek.
Az országok egy kisebb – Magyarországot is magában foglaló – része alapvetően elégedett mind a vakcináció biztosításával, mind a munkahelyvédelmi intézkedésekkel, a kontinens államainak több mint felében azonban a gazdasági hatások tompításának kérdésében egy döntően elégedetlen társadalom képe rajzolódott ki.
Összességben az európai közvélemény 82 százaléka tartja aggasztónak a koronavírus-járványt.
A lista élén a déli államok állnak: Portugália (92 százalék), Málta (90 százalék) és Spanyolország (89 százalék). A sereghajtók közé az egyes kelet-közép-európai országok tartoznak: Lettország (61 százalék), Csehország (66 százalék) és Szlovénia (69 százalék).
Mint kiderült, Magyarország ebből a szempontból a lista középmezőnyében, második harmadában található: a lakosság 79 százalékát aggasztja kisebb-nagyobb mértékben a koronavírus.
Hazánkban tehát nem jutottak meghatározó szerephez a vírustagadó és vírusszkeptikus vélemények, ugyanakkor azokról sem állítható, hogy többségben lennének, akik a járványhelyzetet fokozott aggodalommal figyelik. A legnagyobb csoportot Magyarországon azok képezik, akik szerint aggasztó ugyan a koronavírus-járvány, de mégsem okoz számukra az életben minden mást felülíró, fokozott félelmet. Ebben a hazai közvélemény egyébként a dániaival mutatja a legszorosabb hasonlóságot
– fogalmaztak.
A vakcináció lakossági megítélése szempontjából az európai államok listájának első harmadában található Magyarország, sőt a maximálisan elégedettek arányát tekintve hazánk az európai listavezető: a megkérdezettek 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljesen elégedett az oltási folyamattal.
Az oltási folyamattal teljes mértékben elégedettek aránya a tavaszi oltási kampány másik két „sikerállamában”, az Egyesült Királyságban és Máltán a legmagasabb.
Gyökeresen más összkép rajzolódik ki a felmérés készítői szerint Szlovákiában és Lettországban, ahol a lakosság mintegy 60 százaléka elégedetlen országa védőoltási programjával.
A koronavírus-járvány nem csupán egészségügyi kérdést jelent a lakosság jelentős részének életében, hanem veszélybe kerülő munkahelyeket, elhalasztott üzleti lehetőségeket, bizonytalanabbá váló megélhetést is. Sőt, az európaiak elégedettségét vizsgálva azt látjuk, hogy épp a gazdaságfejlesztés és a munkahelyvédelem az a terület, ahol a legtöbbet várnának kormányaiktól az emberek
– áll az elemzésben.
Míg az oltással az elhúzódó problémák ellenére is csak a népesség harmada volt elégedetlen Európában, a gazdasági következmények kezelésével majdnem fele, 47 százaléka.
Felfelé lóg ki a sorból a lista első harmadában található Magyarország, ahol a lakosság többsége (58 százaléka) alapvetően pozitívan értékeli a gazdasági károk enyhítésére tett lépéseket,
a teljesen elégedettek közel egyharmados aránya pedig Európában a legmagasabb.
A Századvég kutatása szerint aránylag magas, 22 százalékos volt ugyanakkor az adatfelvétel idején egyáltalán nem elégedettek aránya is, ami összességében arra enged következtetni, hogy elsősorban a pandémia negatív gazdasági hatásainak enyhítését várja el a közvélemény a kormányzattól.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)