Kedden újra napirendjére veszi az Alkotmánybíróság teljes ülése a tavalyelőtti országos autós tüntetések ügyében született alkotmányjogi panaszokat. Az alkotmánybíráknak többek közt arra kell válaszolniuk, hogy a közösségi médiában meghirdetett nyilvános esemény valóban gyűlésnek minősül-e, illetve meg lehet-e állapítani automatikusan valakinek a szervezői minőségét a közösségi oldalon feltüntetettek alapján.
Mint ismeretes, 2020 áprilisában és májusában több autós tüntetést is szerveztek, amelyeken
a résztvevők dudálva demonstráltak az emberierőforrás-miniszter által elrendelt 60 százalékos kórházi ágyfelszabadítás, illetve a kórházi betegek hazaküldése ellen.
A tiltakozásokat a Momentum Mozgalom, valamint Szél Bernadett és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselők szervezték. A rendőrség az öt tüntetés során 106 ember ellen indított szabálysértési eljárást, és első fokon 13,6 millió forintnyi bírságot szabtak ki. Szél Bernadett szerint
akkora volt a rendőri készültség, hogy a május 4-i tiltakozáson konkrétan majdnem minden tiltakozóra jutott egy rendőr: ekkor a helyszínen intézkedő 45 rendőr 49 fővel szemben indított szabálysértési eljárást, és átlag 161 500 forintnyi bírságot szabott ki.
Szél Bernadettet 100 ezer forint pénzbírság kifizetése helyett inkább 120 óra közérdekű munkát vállalt. Heti négy órában a budakeszi könyvtárban lett segédkönyvtáros.
Hadházy Ákos a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy az általa szervezett dudálós tüntetés megbüntetett résztvevői közül ketten pert nyertek a rendőrség ellen, így nem kell kifizetniük a rájuk kiszabott bírságot. Az egyikőjük gyalogos tüntetőként 150 ezer forintos, másikuk pedig autós tüntetőként 200 ezer forintos bírságot kapott. Azaz a gyalogos tüntető büntetését teljesen eltörölte a bíróság, míg az autóst elégnek látta csak figyelmeztetni pénzbírság helyett.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság végzései ellen több alkotmányjogi panaszt is benyújtottak az Alkotmánybíróságra. A testület 2021. október 5-e és december 7-e után ma harmadszor tűzi napirendjére az indítványokat.
Az egyik ügyben az indítványozó képviseletében eljáró Karsai Dániel ügyvéd szerint az eljáró bíróság kellő mérlegelés nélkül fogadta el a véleménynyilvánítási jog és a gyülekezési jog közérdekre hivatkozással történő korlátozását. Elmulasztotta annak vizsgálatát is, hogy
milyen esetben tekinthető több ember egymástól függetlenül, ugyanakkor közös kommunikációs cél érdekében kifejtett véleménye közös gyűlésnek.
A bírósági döntés szerinte azért is alapjogsértő, mert az indítványozó szervezői minőségét a közösségi oldalon feltüntetett minősége alapján automatikusan állapította meg, és ehhez kapcsolódóan szankciót is alkalmazott. Az indítványra reagált Varga Judit igazságügyi miniszter is, aki aláhúzta: a gyülekezési törvény rendelkezései megfelelő és egyértelmű támpontot nyújtanak a jogalkalmazás számára annak megállapítására, hogy ki tekinthető szervezőnek.
Egy másik ügyben az indítványozó azt tette szóvá, hogy a bíróság az alapjogi teszt alkalmazása nélkül, tárgyaláson kívül, kizárólag a rendőrségi jegyzőkönyvekből és kifogásokból hozta meg végzését. Annak ellenére, hogy
számlával igazoltan bizonyítottam, hogy az eljárás tárgyává tett cselekmény időpontjában az általam használt személygépjármű kürtje nem volt működőképes, így az eljárás tárgyává tett cselekményt nem követhettem el.
Több indítványozó állítása szerint a közösségi médiában meghirdetett nyilvános esemény nem minősül gyűlésnek, de legalábbis a bíróságnak meg kellett volna indokolnia, mégis hogyan jutott erre a következtetésre.
(Borítókép: Simor Dániel / Index)