A Világbank számai alapján megnéztük, hogyan alakult az egy főre jutó GDP növekedése hazánkban az elmúlt parlamenti ciklusok alatt. Az adatokból világos tendenciák olvashatók ki a politikai oldalak gazdasági teljesítményére vonatkozóan.
„Magyarország előre megy, nem hátra” – hirdetik országszerte kettős céllal a kormány plakátjai, amelyek amellett, hogy azt üzenik, jól sikerült a gazdaság újraindítása a járvány okozta válság után, egyben arra is felhívják az emberek figyelmét, hogy a korábbi, baloldali kormányzás idején máshogy ment a sorunk. Erre utalt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, amikor lapunknak nyilatkozva úgy fogalmazott:
A Gyurcsány Ferenc fémjelezte baloldal nyolc évig volt kormányon ebben az országban, és mi is most már több mint egy évtizede kormányzunk. A két teljesítmény pedig jól összehasonlítható. Ha erről lenne szó a kampányban, akkor mindenki tudja, hogy a jelenlegi kormány magabiztosan nyerné a választást.
A Fidesznek 2006-ban nem jött be a „rosszabbul élünk, mint 4 éve” szlogenre alapozott kampány, most viszont mégis úgy tűnik, hogy ennek új, pozitív verziójával próbálkoznak. A kormánytagok egyre gyakrabban hivatkoznak az ellenzéknél jobb gazdasági teljesítményükre. Nemrég Dömötör Csaba tett közzé egy videót a témában, de Varga Mihály pénzügyminiszter is előszeretettel osztott meg összehasonlító bejegyzéseket az elmúlt hetekben.
De vajon tényleg annyival jobban megy most a szekér, ahogy azt a kormány állítja? Az ország gazdasági teljesítményét – más fontos mutatók, mint a bérek növekedése, az infláció, az államadósság vagy a munkanélküliség alakulása mellett – talán a legjobban az egy főre jutó GDP növekedésének mértéke mutatja, amelynek alakulása évről évre jól követhető.
Ha megnézzük a Világbank adatait, kiderül, hogy míg az első Orbán-kormány alatt, 1999 és 2002 között összesen 17,5, azaz évente átlagosan 4,4 százalékos volt a növekedés, addig a baloldal ezt követő nyolcéves regnálása idején évente átlagosan csak 1,8 százalékkal gyarapodott az egy főre jutó GDP, ami komoly visszaesést jelent. Ezután következett a Fidesz máig tartó kormányzásának időszaka, amikor éves átlagban ismét valamelyest kedvezőbb – 2,5 százalékos – volt a növekedés.
Amikor a kormánytagok „elmúltnyolcéveznek”, az ellenzéki politikusok és a hozzájuk közel álló elemzők rendre rámutatnak, hogy a szocialista-szabad demokrata kormányzás a 2008-as pénzügyi válság idejére esett, ami rontotta a mutatókat, míg a Fidesz–KDNP nemzetközi konjunktúra időszakában érte el a maga eredményeit. Ez az érvelés azonban nem magyarázza teljes mértékben a számok alakulását.
Egyrészt az adatokból azt látjuk, hogy a hazánk gazdaságára a leginkább hatást gyakorló uniós országokban nem volt jelentős eltérés a 2003-tól 2010-ig tartó időszak és a Fidesz azóta tartó regnálásának ideje között a növekedés terén. Sőt.
A baloldali kormányok idején valóban mindössze 1 százalék volt az átlagos EU-s növekedés, a 2010-es kormányváltás óta eltelt években viszont ez a szám még kisebb, mindössze 0,6 százalék. A Fidesz–KDNP-nek tehát éppen, hogy kevésbé kedvező nemzetközi környezetben sikerült produkálnia a jobb adatokat.
Az is árnyalja az ellenzéki értelmezést, hogy a Covid miatt már a Fidesz időszakára is esett egy jelentős – Varga Mihály állítása szerint a 2008-as recesszióhoz képest kétszer akkora erejű – gazdasági válság. Ha a Világbank számait vesszük alapul, valóban azt látjuk, hogy az Európai Unióban a 2008-as pénzügyi válság idején, két év alatt kisebb visszaesés volt, mint 2021-ben egy év leforgása alatt. A jobboldali kormányok úgy produkálták a kedvezőbb növekedési számokat, hogy időközben egy komolyabb válsággal kellett megküzdeniük, mint korábban a baloldalnak.
Ráadásul az adatokból az is világosan kiderül, hogy nem csak a 2008-ban kirobbant gazdasági válság okozta a visszaesést a baloldali kormányzás idején, hiszen már azt megelőzően kedvezőtlen tendenciák indultak el, és így rendkívül sérülékeny állapotban érte hazánkat a válság. 2006-ban például majdnem 4 százalékos visszaesés volt az előző évhez képest.
Emlékezetes, hogy már Medgyessy Péter 2002-ben végrehajtott száznapos programja megdobta az államadósságot, majd következtek azok az évek, amelyekről Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédben úgy fogalmazott:
Nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére.
Mint ismert, Gyurcsány a 2006-os választások előtt még úgy tett, mintha minden rendben lett volna, és még a két választási forduló között is azt nyilatkozta az Indexnek, hogy nem lesz szükség megszorításokra, majd nem egész két hónappal később drasztikus megszorító intézkedéseket jelentett be. A parlamenti választás után nem sokkal pedig az is kiderült, hogy a baloldali kormány tudatosan hallgatta el a valóságot a gazdaság állapotáról a voksolást megelőzően. Mindez a gazdasági növekedés 2006-ban bekövetkezett jelentős lassulásán is egyértelműen meglátszott.
Mindennél beszédesebbek azonban azok az adatok, amelyek régiós összehasonlításban mutatják meg hazánk gazdasági teljesítményét. 1999 és 2002 között Magyarország átlagos, évenkénti egy főre jutó GDP-növekedése – 4,4 százalékkal – magasan a legnagyobb volt a visegrádi országok között. A baloldal tehát jó állapotban vette át a kormányzást 2002-ben, majd nyolc évvel később már régiós sereghajtók voltunk, amikor távoztak a hatalomból.
A Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok éveiben átlagosan mindössze 1,8 százalék volt az egy főre jutó növekedés, míg a többi visegrádi országban lényegesen nagyobb – Szlovákiában 5,4, Lengyelországban 4,6, Csehországban pedig 3,1 százalékos – bővülés volt átlagosan évente.
A másik három visegrádi ország tehát jelentős felzárkózást hajtott végre abban az időszakban, amikor baloldali kormányzás volt hazánkban, mi viszont nemigen tudtunk előrelépni.
2010-ben tehát régiós szinten lemaradva vette át ismét a baloldaltól kormányrudat a Fidesz–KDNP, és a következő években újra sikerült javítaniuk a gazdaság helyzetén. 2011 és 2020 között évente átlagosan 2,5 százalékkal nőtt hazánkban az egy főre jutó GDP. Ezzel régiós viszonylatban a második helyre kapaszkodtunk vissza a lengyelek mögé, a szlovákok és a csehek teljesítményét viszont jelentősen felülmúltuk.
Összességében az derül ki a Világbank adataiból, hogy a Fidesz 1998-as első hatalomra kerülésétől kezdve, amikor jobboldali kormány volt Magyarországon, a V4-es országok közül kiemelkedett hazánk, és jelentősen jobb növekedési adatokat produkáltunk, mint az unió átlaga. Mindez azonban nem mondható el a két baloldali kormányzás alatt teljesített ciklusról, amikor nem sikerült megfelelő ütemben növekedni, és régiós összehasonlításban leszakadtunk a több visegrádi országhoz képest. Ráadásul a Világban adataiban még nem szerepel a 2021-es visszapattanás, míg a 2008-as válság utáni javulás beleszámított a baloldali kormányok idejére számított átlagokba.
(Borítókép: A Mátrai Erőmű 2016. július 27-én. Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)