Egy tavaly decemberben elfogadott salátatörvény alapjaiban alakítja át a közigazgatási bíráskodás rendszerét. Március 1-jétől ugyanis közigazgatási ügyekben a Kúria helyett a Fővárosi Ítélőtáblán újonnan alakuló közigazgatási kollégium jár el másodfokon. A választási ügyekben viszont továbbra is a Kúria mondja ki a végső szót.
Az Orbán-kormány már évekkel ezelőtt kísérletet tett a közigazgatási bírósági rendszer átalakítására. Az Országgyűlés 2018 decemberében szavazta meg a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényt, amely 2020-ban lépett volna hatályba. Az új törvény új időszámítást jelentett volna a bírósági rendszerben, hiszen rendelkezései alapján már nem a rendes, hanem a közigazgatási bíróságoknál lehetett volna pert indítani, ha valaki vitatja az adóhivatal, a rendőrség vagy a választási bizottság döntését. Leginkább azért kritizálta az ellenzék az átalakítást, mert a miniszter dönthetett volna arról, ki lehet bíró az új rendszerben.
A törvény heves reakciókat váltott ki, többek között az Európai Parlamentben is élesen bírálták.
A nemzetközi kritikák hatására Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2019. május 30-án bejelentette, hogy határozatlan időre elhalasztják a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését. A kormány ugyanis nem akarta kitenni magát annak, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene.
Ezzel akkor, úgy tűnt, egy időre tényleg lekerül a napirendről a közigazgatási bíráskodás átalakításának kérdése. Tavaly október végén azonban Varga Zs. András, a Kúria elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában megjegyezte, hogy fel kell készülniük a jövő áprilisi választásra, mert a Kúria az egyetlen választási bíróság az országban. A legfőbb bíró elmondása szerint
minimum hét-nyolcszáz választási ügyet várnak, ráadásul nagyon rövid a választási jogorvoslat, mindösszesen három naptári nap.
Mint közölte:
Jelentős terhet ró a Kúria szervezetére a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos feladatkör, az ügyszámot ráadásul a választásokkal kapcsolatos esetleges jogorvoslati ügyek is növelik majd.
A Kúria ügyterhének növekedése akkor még nem kapott különösebb visszhangot. A választási (tágabb értelemben: a közigazgatási) bíráskodás átalakítása első körben abban a salátatörvényben sem kapott helyet, amelyet 2021. november 2-án Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtott be a parlamenthez. Ma már jogtörténeti érdekesség, hogy az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat expozéját november 10-én Völner Pál igazságügyi államtitkár tartotta, aki a bírósági szervezeti rendszer átalakításáról szót sem ejtett.
Aztán december 9-én Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke összegző módosítási javaslatot terjesztett be, amely több pontjában a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítására irányult. A bizottság ülésén azonban, amelyen egyébként részt vett Patyi András, a Kúria elnökhelyettese is, egyetlen hozzászólás sem hangzott el a javaslathoz.
Az új szabályozás értelmében 2022. március 1-jétől közigazgatási ügyekben a Fővárosi Ítélőtábla közigazgatási kollégiumával működő törvényszékek járnak el első fokon, míg másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla. A bírósági szervezeti törvény pedig az alábbi bekezdéssel is kiegészült:
Az ítélőtábla közigazgatási kollégiumának tagjai az ítélőtábla közigazgatási bíróvá kijelölt bírái. A szakmai tevékenység tekintetében a kollégium tagjai az ítélőtábla közigazgatási bíróvá kijelölt bírái, valamint a törvényszékek közigazgatási kollégiumának vezetői is. A kollégium ügyrendje határozza meg a közigazgatási kollégium szakmai feladatait.
A salátatörvényt, amely mellesleg átalakítja a közigazgatási bíráskodás szervezetét,
december 14-én fogadta el a parlament, a köztársasági elnök december 17-én írta alá, majd a Magyar Közlönyben is megjelent.
A 2021. évi CXXXIV. törvényből az is kiderül, hogy a törvényszéki bírák 2022. január 10-ig kérhették át magukat az újonnan alakuló és közigazgatási ügyekben kizárólagosan illetékes Fővárosi Ítélőtábla közigazgatási kollégiumába. A szabályozás alapján a feltételeknek megfelelő és magukat átkérő bírákat az Országos Bírósági Hivatal elnöke nevezi ki az ítélőtáblára. A betöltetlen bírói álláshelyekre pedig 2022. január 15-ig kellett kiírni a pályázatot.
A Magyar Helsinki Bizottság blogjának szerzője fel is teszi a kérdést:
Vajon hányan értesültek erről a lehetőségről, és milyen forrásból? Karácsony idején vajon hányan lapozgatták a Magyar Közlönyt, hogy tájékozódhassanak a napokon belül megnyíló, majd ugyancsak napokon belül bezáruló lehetőségről?
Summa summarum: a kúriai ügyteher emelkedésére hivatkozva a parlament mégis átalakította a közigazgatás bíráskodás rendszerét.
(Borítókép: Bírósági tárgyalóterem. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)