Az Alkotmánybíróság érdemi elbírálás nélkül visszautasított egy indítványt, amelyben a panaszos jogalkotói mulasztás megállapítását kérte amiatt, hogy a koronavírus elleni védettségi igazolványt szabályozó kormányrendelet kizárja a jogosultak köréből a természetes immunitású személyeket. Miután az alkotmánybírák hivatalból nem vizsgálták az esetleges jogalkotói mulasztást, így a többi indítvány elbírálásáig várni kell arra, hogy megtudjuk, sérülnek-e a természetes immunitásúak alapjogai.
Az Alkotmánybíróság tájékoztatója szerint a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel összefüggésben a legutóbbi összesítésig negyven alkotmányjogi panasz érkezett a Donáti utcába.
A héten tárgyalta az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa (Juhász Miklós tanácsvezető, az ügy előadó alkotmánybírója, Czine Ágnes, Horváth Attila, Juhász Imre és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke) azt az alkotmányjogi panaszt, amely a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm.-rendelet 2. § (4) bekezdését támadta.
A támadott rendelkezés 2021. június 12-től hatályos szövege szerint az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, Magyarországon működő egészségügyi szolgáltató laboratóriumában elvégzett, pozitív eredményű vizsgálattal igazolható a koronavírus elleni ellenanyag jelenléte a szervezetben. Az így igazolt ellenanyag esetén négy hónapra érvényes védettségi igazolvány állítható ki. Az indítványozó állítása szerint
ez a rendelkezés kizárja őt a védettségi igazolvány igénylésére jogosultak köréből azáltal, hogy azt csak a pozitív ellenanyagszint esetén teszi lehetővé, míg T-sejtes pozitivitást igazoló laboratóriumi eredmény alapján nem.
Köztudomású tény, hogy az antitestek csak egy ideig kimutathatók a szervezetben, ám a sejtes immunitás akár éveken keresztül, akár egy életen keresztül is védhet. Ma már Magyarországon is léteznek a sejtes immunitás megállapítására orvos által hitelesített laborvizsgálatok, amelyek alátámasztják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védettséget. A rendeletnek lehetővé kéne tennie, hogy mindenki hozzájuthasson a védettségi igazolványhoz, aki immunitással rendelkezik, így a jogalkotónak nevesítenie kéne a sejtes immunitásra irányuló vizsgálatok elfogadását is, illetve bármely más vizsgálatot, amely alkalmas immunitás megállapítására.
A panaszos szerint a szabályozás sérti a törvény előtti egyenlőséghez való alapjogát, és hátrányos megkülönböztetéshez vezet azokhoz képest, akik hozzá hasonlóan túlestek ugyan a betegségen, de immunitásuk más módon, ellenanyag jelenlétével igazolható. Ezért kérte az Alkotmánybíróságot, hogy hívja fel a jogalkotót az Alaptörvény-ellenes helyzet megszüntetésére.
Egy kutatás magyarázatot talált arra, miért képes egyes emberek immunrendszere elbánni az új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2), hogy tesztjeik negatívnak bizonyulnak. Noha akár az egész családjuk koronavírusos, tehát ki vannak téve a fertőzésnek, ezeknek az embereknek az úgynevezett T-sejtjei vagy T-limfocitái már a fertőzés legkorábbi szakaszában elpusztítják a vírust. A brit Guardian cikke szerint ez történt azoknak a londoni egészségügyi dolgozóknak mintegy 15 százalékával, akiket a világjárvány első hulláma idején követtek nyomon. Szinte mindegyik létező Covid–19 elleni vakcina a SARS-CoV-2 sejtekbe hatolását segítő, úgynevezett tüskefehérje ellen serkenti az ellenanyagok termelődését, a védettség azonban idővel gyengül. A tüskefehérjét célzó oltóanyagok esetleges gyengeségének tartják azt is, hogy a vírusnak ez az a része, amely leggyakrabban mutálódhat. Ezzel szemben a T-sejtes válasz hosszabb ideig maradhat fenn, és a vírusnak az a területe, amelyre a válasz irányul, a koronavírusokban elég állandónak tűnik.
Az Alkotmánybíróság az indítványt érdemi elbírálás nélkül visszautasította. Érvelésük szerint ugyanis az indítványozó a kifogásolt jogszabályi rendelkezés kapcsán kifejezetten jogalkotói mulasztás megállapítására tett indítványt. Csakhogy az alkotmánybírósági törvény a jogalkotói mulasztás megállapítását az Alkotmánybíróság hivatalból alkalmazható jogkövetkezményeként szabályozza, így annak indítványozására senki nem jogosult. Ezért az öttagú tanács nem találta az indítványt érdemi elbírálásra alkalmasnak.
Nagy kár, hogy az Alkotmánybíróság a könnyebbik utat választotta, és a jogosultság hiánya miatt nem vizsgálta a panaszos érveit, pedig – ahogy végzésében is utalt rá, és számos más ügyben élt is vele – hivatalból eljárva megtehette volna.
A történethez tartozik, hogy a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel összefüggésben még több – indítványminták alapján előkészített – alkotmányjogi panasz vár elbírálásra. Köztük a IV/2171/2021. számú, amelyben már a kormányrendelet megsemmisítését kérik. Az indítványozó szerint ugyanis a rendelet súlyosan és diszkriminatív módon korlátozza a T-sejtes immunitással rendelkező személyek alapjogait, akiket annak ellenére zár ki a védettek köréből, hogy az sem egészségügyileg, sem tudományosan nem igazolható.
(Borítókép: Waldo Swiegers / Bloomberg / Getty Images)