Az Index megtudta, hogy pontosan mikor lesznek az informatikai főpróbák. A tét és a nyomás most még nagyobb, mint négy éve, hiszen a választások napján most népszavazást is tartunk.
Január 11-én Áder János köztársasági elnök kiírta a 2022-es országgyűlési választás és a kormány által kezdeményezett népszavazás időpontját is: mindkettőre április 3-án fog sor kerülni. A lebonyolítás és a választás tisztaságának biztosítása jórészt a Nemzeti Választási Iroda dolga, de négy évvel ezelőtt nem álltak épp a helyzet magaslatán.
A 2018-as országgyűlési választás – amellett hogy a Fidesz–KDNP ismét kétharmados győzelmet aratott – a kígyózó sorok és a Választás.hu leállása miatt emlékezetes. A választási adatokat publikáló oldal az összeomlás után kilenc napig csak csökkentett módban volt elérhető. Emiatt éles kritikák érték a Nemzeti Választási Irodát és akkori vezetőjét, Pálffy Ilonát.
Pedig nagy erőkkel készültek, hogy kivédjenek egy kibertámadást, erről 2018 januárjában beszélt Pálffy. Igaz, megjegyezte:
a magyar választás papíralapú, az informatika lényegében másodlagos.
Az informatikai biztonság kérdése azért is kapott nagy figyelmet négy éve, mert a 2016-os amerikai, majd a 2017-es francia és német választások egyik fő témája volt, hogy az informatikai támadásokat, esetleg az orosz hackerek beavatkozását képes-e kivédeni a választási rendszer.
Pálffy Ilona amellett érvelt, hogy ha hackerek meg is zavarják, lassítják a rendszert, az adatok nem tűnnek el, mivel megvannak papíron. Hozzátette: az informatikai rendszer mindössze támogatja a választás eredményének megállapítását.
Április 8-án aztán a részvételi adatok közlése idején vált elérhetetlenné a Választás.hu, de mint kiderült, nem támadás, hanem a megnövekedett terhelés ütötte ki az oldalt. A Nemzeti Választási Iroda az Ernst & Young Tanácsadó Kft.-t bízta meg, hogy vizsgálja ki a leállás okait. 2018 májusában a független szakértői vizsgálat befejeződött, és megállapították:
A www.valasztas.hu és a kiszolgáló környezet konfigurációs és erőforrás-biztosítási okokból nem bírta a megnövekedett terhelést, így az NVI elnökének döntését követően átállás történt a tartalékportálra, amely attól kezdve probléma nélkül látta el a lakossági tájékoztatást.
Az NVI négy évvel ezelőtti közleményében az is szerepelt, hogy a választási adatokat feldolgozó Nemzeti Választási Rendszer (NVR) a választások során zavartalanul üzemelt, a vizsgálat az NVR működéséhez kapcsolódó problémát nem azonosított. A választási honlap, amely elsődlegesen a lakosság és a jelölőszervezetek tájékoztatását szolgálja, az NVR-től teljesen elkülönítve, külön rendszerként üzemel. A választási honlapon megjelent információk tájékoztató jellegűek, egy esetleges incidens során az ott publikált adatok nincsenek hatással a választási eredményekre. Vagyis a Választás.hu összeomlása nem befolyásolta a szavazatok összesítését és a mandátumok megállapítását.
A választások informatikai biztonságáért felelős szervek tájékoztatása alapján a választások lebonyolítása során kritikus informatikai biztonsági esemény nem következett be, melyet a választási informatikai biztonsági műveleti központ (SOC) adatai is alátámasztanak
– közölte az NVI, amely azt is írta: a jogi végeredmény a papíralapú feldolgozás adataiból kerül megállapításra.
Ennek ellenére komoly csorba esett az NVI és vezetője megítélésén. Ezt támasztja alá az is, hogy Pálffy Ilona még mandátuma lejárta előtt visszavonult. A NVI 2020 augusztusában jelentette be, hogy augusztus 31-i hatállyal lemondott tisztségéről, és nyugdíjba vonul. Megalakulása óta, 2013. május 24-től vezette az NVI-t, és 2022-ig szólt volna a megbízatása.
2020 szeptemberében interjút adott az InfoRádió Aréna című műsorában, és azt mondta, hogy már a 2018-as országgyűlési választások után eldöntötte: a 2022-es választás lebonyolítását már nem vállalja el. Távozásának okaként a pártoktól és a sajtótól érkező kritikákat nevezte meg.
Az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogás pártjait arról kérdeztük, hogy – a 2018-as ellenzéki kritikákhoz hasonlóan – vannak-e aggályaik a választás informatikai rendszerével kapcsolatban, illetve tartanak-e attól, hogy kívülről beavatkoznak a 2022-es választásba.
A Momentum és a Jobbik külön is válaszolt, de ugyanazt a rövid közleményt küldték el, amelyet végül a hatpárti ellenzék nevében az Egységben Magyarországért sajtóosztálya.
Az Orbán-rezsim működési logikájából fakadóan alapból minden központi rendszerrel kapcsolatban fölvetődhet aggály, ahogyan a hackelés lehetősége is. Az Egységben Magyarországért a civilekkel közösen azon dolgozik, hogy a választási rendszereket ne érjék a hatalom érdekét szolgáló behatások. Elengedhetetlen, hogy az összes, több mint tízezer szavazókörben legyen legalább kettő-kettő, a választások tisztaságát felügyelő civil delegált. Ehhez a toborzást már hónapokkal ezelőtt megkezdtük, és az eddigi számok alapján bátran számíthatunk arra, hogy a kitűzött cél teljesül
– közölték.
Tavaly szeptemberben a Nemzeti Választási Iroda elnöke, Nagy Attila az Indexnek adott először interjút.
Minden tudásunkkal és igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a választópolgárok minél kényelmesebben, átláthatóbban, gyorsabban, illetve jól szervezett körülmények között tudják leadni a szavazataikat
Az NVI elnöke akkor azt mondta, a választás technikai lebonyolításához szükséges informatikai rendszer fejlesztése folyamatban van, és a tél végéig szeretnének eljutni addig, hogy meglegyenek minden szükséges fejlesztéssel. Arról is beszámolt, hogy lecserélik a helyi választási irodáknál azokat a számítógépes munkaállomásokat, amelyeken majd a választási feladatokat végzik el.
A 2018-as fennakadásokkal kapcsolatban kiemelte: az NVI munkatársai a legjobb tudásuk szerint, nagy erőkkel készültek a választásra, ám olyan nagy volt az állampolgári érdeklődés, hogy a Választás.hu nem bírta a terhelést. Nagy Attila hozzátette: tanulva ebből nagy teherbírású statikus honlapot, úgynevezett választási tájékoztatási rendszert fejlesztenek. A választások kiírásától kezdve egészen az eredmény jogerőssé válásáig ezen a felületen lehet majd végigkísérni a választási folyamatot.
Arról is tájékoztatott, hogy két fő informatikai próbát fognak tartani: az egyiket három héttel, a másikat egy héttel a választás előtt, valamint ezeken kívül is készülnek igazgatási és informatikai próbákkal, tesztekkel.
Nagy Attila egy folyamatban lévő fejlesztésről is beszélt:
A következő parlamenti választások idejére ki szeretnénk fejleszteni azt az új szolgáltatást is, amelynek segítségével az állampolgárok online vissza tudnák keresni az általuk leadott ajánlásokat. Erre korábban csak adatigénylés keretében volt lehetőség.
Az új szolgáltatásról elmondta: számtalan jogvitának ad teret, és sokszor a csalás gyanúját is felveti, hogy a kisebb pártok hogyan tudják összeszedni az ajánlásokat. Előfordulhat, hogy egy választópolgár leadott ajánlását más párt is felhasználja. Az új fejlesztéssel ezt az ellenőrzést könnyítenék meg. Azt is hozzátette azonban, hogy ebbe a rendszerbe nem kerül be minden leadott ajánlás.
„Az egyéni jelöltséghez ötszáz ajánlásra van szükség, és a helyi választási iroda csak addig ellenőrzi az adatokat, amíg ezt a számot el nem éri a jelölt. Csak az így ellenőrzött ajánlások kerülnének az új rendszerbe, és ennek az adatbázisa lenne kereshető a választópolgár számára.”
A NVI-nél most rákérdeztünk, hogy állnak a szükséges fejlesztésekkel, valamint informatikai szempontból milyen pluszfeltételeknek kell megvalósulnia ahhoz, hogy az országgyűlési választás és a népszavazás egy napon legyen megtartható.
A Nemzeti Választási Iroda közölte: a legfontosabb fejlesztések utolsó szakaszánál tartanak. Ezeknek kiemelt állomása volt, hogy a jogszabályok tavalyi változása óta megvan a jogi lehetőség arra, hogy egyszerre lehessen országgyűlési választást és népszavazást tartani. A Nemzeti Választási Rendszert fejlesztő cég a tavaly novemberi törvénymódosítás után rögtön elkezdte az informatikai rendszerek hozzáigazítását az új helyzethez. Ezek a folyamatok a következő hetekben zárulnak.
Nagy Attila NVI-elnök a Szabad Európának adott interjúban arról is beszélt, hogy a választási informatikai rendszer fejlesztésének egyik minőségbiztosítója a legnagyobb nemzetközi tanácsadó vállalatok egyike, az Ernst & Young, amely négy évvel ezelőtt kivizsgálta a Választás.hu leállását.
Az NVI a választási adatokat publikáló honlappal összefüggésben arról számolt be az Indexnek, hogy a Választási Tájékoztatási Rendszert és ennek elemeként a részben megújult internetes felületüket a választások kitűzését követő napon, január 12-én az esti órákban élesítették.
Mostantól a választások lezárásáig ez az új struktúrában működő felület fogadja a Választás.hu oldalra látogatókat. Ettől az új, statikus felülettől azt várjuk, hogy megfelelően kezelje a kiemelt érdeklődést, és egyszerre akár több millió látogató is fennakadás nélkül használhassa a portált.
Az Index kérdésére megerősítették, hogy az ajánlási időszak kezdetére, azaz február 12-től a korábbi nyilatkozatnak megfelelően – most először – az állampolgárok az NVI többletszolgáltatása keretében online ellenőrizhetik saját ajánlásaik sorsát. Erre azonosítást követően, az Ügyfélkapun keresztül lesz lehetőség.
„Továbbra is fontos azonban megjegyezni, hogy a rendszerbe csak azok az ajánlások kerülnek be, amelyek – választási irodák általi – ellenőrzésére sor került. Az ajánlások ellenőrzésére papíralapon benyújtott kérelem útján eddig is volt lehetőség, ez most egy olyan többletszolgáltatás az irodától, amely megkönnyíti és digitalizálja a folyamatot” – emelte ki az NVI.
A Nemzeti Választási Iroda hagyományosan, így most is több informatikai főpróbát tart a felkészülés jegyében, válaszukból kiderült, hogy az első főpróba tervezett időpontja
(Borítókép: Szavazó a szavazófülkében az Erzsébetvárosi Kétnyelvű Általános Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskolában az országgyűlésiképviselő-választáson 2018. április 8-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)