Nagy Katalin indításképpen az iránt érdeklődött, miért támadja az ellenzék „időről időre” a kormány járványkezelését. A válasz előtt Orbán Viktor emlékeztetett a korábban már ismertetett új járványügyi szabályozásokra: február 15-től csak az a 18 éven felüli magyar ember minősül oltottnak, aki már megkapta a harmadik oltását is, vagy a második felvétele óta nem telt el több mint hat hónap. Erről egyébként a Magyar Közlönyben már meg is jelent a rendelet, erre tessék.

A védettségi igazolvány oltottságivá alakul át, a karanténkötelezettség 10-ről 7 napra csökken, 5 nap utáni negatív teszt esetén ez tovább rövidíthető. Januárban minden csütörtökön és pénteken 14 és 18 óra között, szombatonként pedig 10 és 18 óra között regisztráció nélkül is lehet oltakozni a kórházi oltópontokon és a járásközponti szakrendelőkben. Az országot honvédségi oltóbuszok is járják.

A járványkezelési vitákról azt mondta, ez nem sajátos magyar jelenség, mindenhol nagy vita van a védekezésről. A baloldal szerinte abban lóg ki, hogy „kamuvideókat gyártott”, úgy vélekedett, nyugaton nem fordul elő, hogy tényeket hamisítanak meg. Orbán Viktor ezt követően azzal az elmélettel is előállt, hogy aki az egészségügyi rendszert bírálja, az lényegében az orvosokat becsmérli.

A műsorvezető szerint visszatérő, hogy az ellenzék „hergel” a keleti vakcinák ellen, pedig ez szerinte nem megalapozott, mivel Ázsiában százmilliókat oltottak be a kínai vakcinával. Orbán Viktor erre úgy válaszolt, hogy a Sinopharm vakcinát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) akkreditálta és jóváhagyta, így ezzel kapcsolatban nem lehet vita. Létezik egy nemzetközi tudományos közösség, a WHO beminősítette, jónak találta a kínai vakcinát – mondta. Arra nem tért ki a miniszterelnök, hogy a WHO egyik munkacsoportja egyébként még tavaly tavasszal egy hosszabb értékelést is kiadott a kínai oltásról, amiben a többi között az állt, hogy a világszervezet elegendő mennyiségű adat hiányában nem tudja megállapítani, mennyire véd a súlyos lefolyású Covid-fertőzéstől, nem lehet megállapítani a variánsok elleni védőhatását, ráadásul a klinikai teszteken az önkéntesek mindössze két százaléka volt 60 év feletti, így a WHO nem tudott pontos képet adni az idősek és egyéb alcsoportok esetében mutatott klinikai védelemről, illetve biztonságosságról sem.

Nagy Katalin kérdésére, hogy a „Magyarország előre megy, nem hátra” szlogen mire utal, a miniszterelnök úgy válaszolt: a politika egy bizonyos szinten rokonságban áll az irodalommal. A szlogenre több értelmezés is lehet, Orbán Viktor szerint a küzdelemről szól, amit Magyarország folytat, mivel 2010 előtt a baloldali kormányok megfogalmazása szerint tönkretették az országot, az Orbán-kormány pedig állítása szerint 12 év alatt kijavította a korábbi kormány hibáit és bűneit. Szerinte ha a baloldal visszatér a kormányba, ugyanaz fog történni, mint 2010 előtt, mivel 2010 után a hibák kijavítása érdekében hozott döntéseket sem támogatták a parlamentben. Az élelmiszerárstopra kitérve arról beszélt, hogy a rendkívüli infláció és energiaválság fényében a rendkívüli helyzetre rendkívüli válaszok kellenek, de ezeket a liberális közgazdászok nem támogatják.

Szó esett az egészségügyről is, amit Orbán Viktor szerint az ellenzék privatizálni akar, mivel itt üzleti érdekek vannak. Azt állította, hogy a baloldalt külföldi privát üzleti csoportok támogatják, így üzleti lehetőséget akarnak nyitni a nagytőke és a nemzetközi tőke előtt, a kormány számára viszont állítása szerint fontos a közegészségügy, ezt célozzák a kórházfelújítások, orvosi béremelések. Mint mondta, a magyar bérszínvonal nem tart ott, hogy Magyarországot gazdag országnak lehessen nevezni, a kispénzű embereknek pedig közegészségügy kell, ezért nem támogatja a privatizációt.

Végezetül a migráció ügye is előkerült. Elmondta, hogy 2020-ban 45 ezer illegális bevándorlót fogtak el Magyarországon, 2021-ben 122 ezret, az illegális határátlépések száma tehát nő. Szerinte a magyarok zöme nincs tudatában annak, hogy a katonák, rendőrök milyen munkát végeznek. A migráció veszélye nem oldódott meg, a veszély velünk él – mondta. Több fegyveres kell, akiket nem átvezényelnek a határra, hanem kifejezetten határvédelemre képeznek, tette hozzá. Magyarország szerinte továbbra is „egész Európát” védi a bevándorlástól, afféle „várkapitányként”, „Brüsszel” azonban ezt nem támogatja, sőt, „hátba lő”. Kitért Ylva Johansson uniós belügyi biztos véleményére, aki a migráció ügyében is illetékes, és aki szerint a bevándorlók nélkülözhetetlenek a gazdaság és a társadalom számára. A kormányfő ennek pont az ellenkezőjét gondolja – szögezte le. Végezetül azt is megemlítette, hogy a határvédelem 2015 óta amúgy 600 milliárd forintba került eddig.

(Borítókép: Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2021. november 26-án.  Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)