Állásfoglalást adott ki a KEKSZ (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői)  nevű, tudósokból álló csoport nemrég, arról, hogy szükség van-e a negyedik oltás beadására Magyarországon. Azt írták: a negyedik oltás általános, mindenki számára történő bevezetése egyelőre nem indokolható tudományos érvekkel.

A negyedik oltások beadása január 16-án kezdődött meg Magyarországon. Az orvosok közül viszont sokan kifogásolták, hogy nem kapták meg az oltás beadására vonatkozó szakmai ajánlást.

A most kiadott állásfoglalás aláírói közt ismert magyar szakemberek vannak. A dokumentumot Balkányi László, Cserni István, Duda Ernő, Falus András, Falus Ferenc, Kósa István, Pusztai Erzsébet, Rékassy Balázs, Sarkadi Balázs, Török Zsolt és Vitrai József írták alá. 

Hazánkban nem alakult ki egységes szakmai álláspont abban a tekintetben, mely személyek esetében jár egyértelmű előnnyel a 4. Covid elleni védőoltás felvétele

– kezdték közleményükben, majd hozzátették: szükségesnek látják, hogy létrejöjjön a kérdésben egy széles körben egyeztetett szakmai álláspont, amely a betegellátásban résztvevőknek és a lakosságnak is irányt mutathat.

Leszögezték, hogy az első három oltás beadására mindenki esetében szükség van azért, hogy ki lehessen védeni a delta- és omikron-variáns által okozott megbetegedés súlyos szövődményeit. Ebben már megszületett a tudományos konszenzus, ezzel szemben viszont

a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben

– írták, majd felsorolták azt is, hogy pontosan kik azok, akiknek javasolt lenne az újabb vakcina beadása: 

1. Betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos, ill. immunszupresszált betegek (pl. immunszupresszív gyógyszert szedők, transzplantáltak, aktív kezelés alatt álló daganatos betegségben szenvedők, immunhiányos betegek, HIV-fertőzöttek),
2. 60 év feletti, alapimmunizációként két Sinopharm oltást kapott személyek, akiket ezt követően 1 db nyugati vakcinával oltottak, 
3. Kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozók (pl. Covid-osztályon dolgozók), amennyiben a 3. oltást több mint 4 hónapja kapták meg, és idősebb korosztályhoz tartoznak. 

Az állásfoglalásban azt is leszögezték, hogy Magyarországon még mindig sok ember nem adatta be a vakcinát és ezt hiteles szakmai tájékoztatással lehet orvosolni. Szerintük az első három oltás beadatása sokkal fontosabb kérdés lenne, mint az, hogy mindenkinek elérhetővé tegyék a negyedik vakcinát, különösen annak fényében, hogy ezt most „az ellátórendszert indokolatlanul túlterhelő egyedi páciens-háziorvos, illetve páciens-oltóorvos konzultációkra épülően” vezették be. 

A szakértők ráadásul nemcsak az első három vakcinát tartják fontosabbnak a negyedik oltásnál, hanem egy sor intézkedést megfogalmaztak, ami nagyobb mértékben járulhatna hozzá a járvány visszaszorításához: 

• Írják elő az FFP2-es maszkok kötelező használatát tömegközlekedési eszközökön, nyilvános zárt terekben
• Biztosítsanak ilyen maszkokat térítésmentesen a szociálisan rászorulóknak,
• Szigorítsák a zárt terű nyilvános rendezvények létszámkorlátját (többezres csarnokokban például a befogadóképesség 25%-a lehetne a határ),
• Legalább heti egy, indokoltság szerint több, lehetőleg nyálmintavételes gyorstesztet biztosítsanak térítésmentesen minden tajszámmal rendelkező magyar állampolgár számára, 
• Szervezzék át az oltópontokat (betegirányítói, adminisztratív, szakdolgozói, illetve orvosi munkamegosztás racionalizálása),
• Iskolai hibrid oktatás megteremtése, egyidejűleg az iskolában tartózkodó tanulók számának tudatos csökkentésével, a helyi megbetegedési arányokhoz igazodóan,
• A nemzetközi oltási igazolvány használatára, ellenőrzési rendszerére való teljes áttérés, a „hitelét vesztett” nemzeti védettségi igazolvány felszámolása,
• A karanténra vonatkozó rendelkezések újraszabályozása. 

(Borítókép:  Oltáshoz előkészített, a német–amerikai fejlesztésű Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty vakcinát tartalmazó fecskendő a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház oltópontján 2022. január 23-án. Fotó: Komka Péter / MTI)