Karácsony Gergely a Facebook-oldalán osztott meg egy bejegyzést kedden, amelyben azt a kérdést tette fel, hogy ha a kormány épületeket bontana a Városmajorban, akkor vajon miért akar építkezni a Városligetben.
Miért tesz különbséget a kormány a pestiek és a budaiak között? A budai Városmajorban a kormány és a főváros szoros szakmai együttműködésével elindult a közpark megújítása. Itt cél valóban a zöldterület növelése: nemcsak, hogy nem épül semmilyen új épület, de egyes burkolt vagy elkerített felületek, például a teniszpályák visszabontásával még növelni is akarják a valódi zöldterületet
– írja a főpolgármester a közösségi médiában, hozzátéve, hogy a kormány a Városmajori Szabadtéri Színpadot is lebontaná.
Karácsony Gergely ugyanakkor nem érti, ha a budaiaknak több zöld terület jár, akkor az egyébként is kevesebb zöldfelülettel bíró pestieknek miért jár kevesebb, miközben a városligeti fákat is ki kellett vágni, hogy újabb épületeket lehessen felhúzni a helyükre.
A főpolgármester hangsúlyozza, hogy a Városliget nem építési telek, hanem Budapest egyik legfontosabb, és a világ egyik legrégebbi közparkja, amely most torzó, és nemcsak a már megépült két hatalmas új épület miatt, hanem a körbekerített, a kormány által beépítésre kijelölt területek miatt is.
Mert bár a kormány azt ígérte, hogy nem épül meg semmi, amit a Fővárosi Önkormányzat nem akar, továbbra is kordonok kerítik le a Nemzeti Galériának, a Magyar Innováció Házának és a gyerekszínháznak szánt helyeket
– írja Karácsony Gergely, aki szeretné, ha eltűnnének a kordonok, és a kormány visszaadná a Városliget megmaradt részét a budapestieknek.
A válasz nem váratott sokáig magára. Schneller Domonkos, a miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára „Akiknek semmi sem jó” címmel írt Facebook-bejegyzést Karácsony Gergelynek.
Mindjárt az elején jól bevált eszközt választ: állítsuk szembe a budaiakat a pestiekkel. Most hagyjuk is, hogy ez milyen bornírt, mennyire unalmasan demagóg, vegyük inkább górcső alá az állítás valóságalapját
– kezdi Schneller Domonkos, majd felsorolja, hogy a kormány finanszírozásában mely parkok újultak meg, készültek el Budapesten az elmúlt tíz évben:
Schneller Domonkos emellett megemlíti a 36 hektáros Csepel parkot is, amely a tervezés felénél tart, valamint beszámol a „számháború ” végeredményéről is: döntetlen.
Egyúttal keresi a választ arra, hogy ezzel mi a baja Karácsony Gergelynek, akit „zöld” főpolgármesternek nevez a bejegyzésében.
Ahogy azt sem érti a helyettes államtitkár, hogy amíg a 2020. január 4–7. között tartott bemutatón nem vitatták a vizes élőhelylétjogosultságát a Csepeli park tervezésével kapcsolatban, addig az elmúlt hónapokban rájöttek, hogy a Duna két ága által közrefogott terület nem is alkalmas a vizes élőhely létrehozására, mivel túl nagy lesz ott a szárazság.
A Csepelen megvalósuló közparkról egyébként február 3-án, vagyis jövő csütörtökön tartanak konferenciát Fürjes Balázzsal és Vitézy Dáviddal, amelyre Schneller Domonkos javasolta Karácsony Gergelynek, hogy menjen el, sőt közölte vele, hogy hamar odaér, mert végig van buszsáv.
A helyettes államtitkár emellett a Széllkapu beruházásról is ír, amelynél 22 ezer négyzetméternyi épületet bontottak el, hogy 2,6 hektáros park jöhessen létre Budán, miközben azt hallgatják, hogy miért van alatta mélygarázs. Ezzel szemben a Városligetben a Liget projekt keretében 72 ezer négyzetméter burkolt felületet bontottak el, és mintegy 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg, elültettek 500 lombos fát, több mint 70 ezer cserjét és csaknem 140 ezer évelőt, miközben azt kell hallgatniuk, hogy a kormány beépíti a Városligetet.
Budapest lakói szeretik a megújult Ligetet. Szeretik, és ezért eddig mintegy egymillióan keresték fel a Nagyjátszóteret, csaknem ennyien pedig a kutyás élményparkot. A Szent István és a Radnóti diákjai a megújult sportpályákon tornáznak reggeltől délig, miközben ezrek futnak a futókörön, a Magyar Zene Háza (és a Néprajzi) pedig egyre-másra hozzák haza a nemzetközi díjakat
– írja Schneller Domonkos, hozzátéve, hogy ha a főpolgármestert a tények nem is zavarják, akkor hallgassa meg Bardóczi Sándor főtájépítészt, aki szerint, ha csak a Zene Háza és a Néprajzi valósul meg ebből a beépítési tervből, akkor ténylegesen (és nem csak papíron) jobb lehet a közpark helyzete (zöldfelületi aránya), mint a kiinduló állapot.
És igaza van, hiszen a Liget Budapest Projekt befejeztével a korábbi 60 százalékról 65 százalékra nő a park zöldfelülete
– hangsúlyozza Schneller Domonkos, aki számára nem világos, hogy Karácsony Gergely a Néprajzi Múzeum és a mellette megvalósult promenád helyén évtizeden át elfoglaló parkoló autók tömegét, vagy a Magyar Zene Háza helyén pusztuló egykori Hungexpo épületeket hiányolja.
Olyan jó lenne, ha végre már letennének valami értékelhető teljesítményt az asztalra, ha a kormány által megújított 8-10 új parkkal szemben akár csak egyet is átadnának a városban ahelyett, hogy folyton fanyalognak
– írja a helyettes államtitkár, aki nem érti, hogy a csaknem három éve beígért Városháza Parkban miért nem sikerült legalább egy fűszálat elültetni.
(Borítókép: Karácsony Gergely. Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index)