Nemcsak elfeledni nem szabad, hogy voltak gyilkosok, de „meg is kell neveznünk őket” – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján tartott budapesti megemlékezésen, a Holokauszt Dokumentációs Központban (HDK). Kiemelte: akiket a vészkorszak idején üldöztek, megkínoztak és meggyilkoltak zsidóságuk miatt, „hozzánk tartoztak, a magyar nemzet részei voltak”, és nagyon sokat tettek hozzá Magyarország életéhez.
Gyilkosaik pedig nem csupán parancsra, de kéjjel öltek
– emelte ki Gulyás Gergely. Hangsúlyozta, hogy az emberek között nincs kollektív bűnösség, mert ha mindenki bűnös, akkor valójában senki nem az, az államnak azonban van felelőssége.
Magyarország a rendszerváltoztatás óta mindig világossá tette, hogy a magyar állam a vészkorszakban saját polgárait nem tudta, sok esetben nem akarta megvédeni, a magyar közigazgatás pedig közreműködött abban, hogy a német megszállást követően több százezer magyar zsidó embert hurcoltak el az országból – emelte ki Gulyás Gergely. Hozzátette:
nem szabad elfeledni a hősöket sem, akik nem néztek félre, akik kockáztatták vagy akár fel is áldozták életüket. És a mai napig vannak tanúink is. Becsüljük meg mindazokat, akik megjárták a halál árnyékának völgyét, akik tanúságot tesznek a borzalmakról, és példájukkal mutatják meg az élet mindent legyőző erejét.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy jelenleg Magyarország a zsidó közösség számára Európa egyik legbiztonságosabb helyének számít. A kormány nemzetközi színtéren is kiáll az antiszemitizmus valamennyi megjelenési formája ellen, fontosnak tartja az emlékezést és a lelkiismereti szabadság védelmét, melynek része a zsidó vallásgyakorlat szabadsága is – hangsúlyozta.
A miniszter meglátása szerint a mai kor lényegesen könnyebb, mégis vannak veszélyek. Európa ősi zsidó-keresztény gyökereinek és kultúrájának feladása „mindannyiunk számára veszélyt jelent”. A migráció, ha nem jár együtt integrációval, éppen a zsidóságot fenyegeti a legjobban – fogalmazott.
Fontosnak nevezte, hogy „évről évre emlékezzünk mindarra, ami a XX. században történt”, úgy mint az emberiség egyetemes tragédiájára, de úgy is mint a magyarság egészének tragédiájára és mint nagyon sok család máig ható személyes tragédiájára. A kormány ennek jegyében hajt fejet az áldozatok előtt – zárta beszédét a miniszter.
A megemlékezésen beszédet mondott Kovács Tamás, a HDK igazgatója is, aki arról beszélt: Auschwitz ma már szimbólum, de „nekünk, magyaroknak különösen fáj”, hiszen az ott elpusztított 1,1-1,3 millió ember egyharmadát a korabeli Magyarországról deportálták. Több mint 75 év telt el a tábor felszabadítása óta, és egyre kevesebb közöttünk az egykori túlélő – mondta, arra kérve őket, hogy beszéljenek, és mondják el, hova vezet a kirekesztés, az antiszemitizmus.
A HDK igazgatója arra is kérte a túlélőket, hogy mutassanak példát a háború után születetteknek, hogyan kell felállni, hogyan kell újrakezdeni az életet, akár azzal a tudattal, hogy a családjuk odaveszett.
Pascale Andréani, Franciaország budapesti nagykövete hangsúlyozta: a holokauszt az emberiség történetében elkövetett legnagyobb bűntett. Hatmillió embert irtottak ki csak azért, mert zsidó volt, az európai zsidóság háromnegyedét, a világ zsidó lakosságának több mint egyharmadát. A nagykövet a francia történészt, Ernest Renant idézte, aki szerint „a történelem az emlékezés és a felejtés keveréke”, majd arra kérte a túlélőket, emlékeztessenek rá, hogy „ellen kell állnunk a felejtés kísértésének”.
A rendezvényen felszólalt még Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete, Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország nagykövete és Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumi elnöke is. A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.
Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa a zsidó honfitársaink számára is. A tömeges bevándorlás miatt a bevándorlóországokban egyre több antiszemita támadás éri az európai zsidókat – olvasható a Fidesz csütörtöki közleményében.
Az MSZP hangsúlyozta: „történelmünk legszörnyűbb helyszínei, az egykor Európa közepén működő haláltáborok a mai napig arra figyelmeztetnek, hogy közös felelősségünk fellépni a szélsőséges gondolatok terjedése ellen.” Több mint hetven évvel a szörnyű tragédia után ezért „azzal tisztelhetjük meg leginkább az áldozatok emlékét, ha nemet mondunk a gyűlöletre, a megbélyegzésre, a kirekesztésre és a közönyre, mindarra, amelyek elvezettek a múltbéli alávaló tettekhez” – fogalmaztak.
A DK arra figyelmeztetett: soha nem szabad elfelejteni „az ártatlanok szenvedését”, mert csak így lehet tanulni „a múlt borzalmaiból”.
Kötelességünk őrizni az áldozatok emlékét, és óvni a törékeny emberi életeket, és megakadályozni minden olyan eszme terjedését, ami hátrányosan különböztet meg embereket egymástól
– szögezték le.
Az LMP szerint azért fontos megemlékezni a holokauszt áldozatairól, mert egyfelől ezt kívánja meg a tisztelet, másfelől pedig „nem árt magunkat figyelmeztetni időről időre arra, hogy a gyűlölet, mások rosszindulatú megbélyegzése nagyon könnyen hova vezethet”. Emlékezni kell, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló – emelték ki.
Az ország különböző pontjain szerdán és csütörtökön is megjelent a #WeRemember (#Emlékezünk) felirat, felhívva a figyelmet az emlékezés fontosságára a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából. Izrael állam budapesti nagykövetsége az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy se Magyarország, se Európa, se a világ ne feledkezzen meg azokról az ártatlan emberekről, akik a második világháború alatt csupán származásuk, politikai, illetve nemi identitásuk miatt vesztették életüket.
A közlemény szerint a #WeRemember-kampány néhány évvel ezelőtt a Zsidó Világkongresszus (WJC) szervezésében indult abból a célból, hogy biztosítsa a holokauszt emlékének fennmaradását a digitális korban. Jelezték: Izrael állam nagykövetsége, az osztrák nagykövetség és az Osztrák Kulturális Fórum, illetve a Zsidó Világkongresszus kampányához több mint huszonöt különböző szervezet, köztük önkormányzatok, diplomáciai testületek, sportegyesületek és más intézmények is csatlakoztak idén.
Az auschwitzi haláltábor felszabadításának 77. évében közösen szeretnének méltó emléket állítani a holokauszt során elhurcolt és meggyilkolt emberek számára – olvasható a közleményben.
Elfogadhatatlan, hogy a zsidó emberek csak azért, mert zsidók, veszélyben érezzék magukat, hogy támadások érjék őket Európában – jelentette ki Charles Michel, az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke a holokauszt nemzetközi emléknapján. Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 77. évfordulójához kapcsolódóan kiadott közleményében Charles Michel hangsúlyozta:
a soá tanulságai ma időszerűbbek, mint valaha, mindenekelőtt azért, mert a zsidó emberek fenyegetve érzik magukat.
Szerinte a demokrácia új ellenségei hasonlítanak a nyolcvan évvel ezelőttiekre. Ezek közé a gyűlöletbeszéd, a szélsőségesség, a másik elfogadásának elutasítása, az összeesküvés-elméletek tartoznak, amelyek beszivárognak a társadalmakba, a mindennapi életbe, és beszennyezik a közösségeket – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.
Charles Michel szerint a holokauszt áldozataira emlékezés nem elég, cselekvésre van szükség, ami az elfogadás elutasítása elleni küzdelemmel kezdődik. Úgy gondolja, közömbösnek lenni a gyűlöletbeszéddel és a diszkriminációval szemben közömbösséget jelent az emberiséggel és a demokráciával szemben is.
Cselekedni kell, ahogy az Európai Unió teszi: harcol a demokrácia és az alapvető értékek ellenségei ellen
– tette hozzá az Európai Tanács elnöke.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szintén közleményben emlékezett a holokausztra, szerinte soha senkinek sem szabad elfelejtenie a nácik által elkövetett atrocitásokat és az áldozatokat. A világ minden államának tisztelnie kell a holokauszt minden áldozatát, és el kell ítélnie a holokauszt tagadását, bármifajta torzítását, továbbá oktatási programokat kell kidolgoznia, hogy megakadályozza a népirtások megismétlődését – fogalmazott.
Az antiszemitizmus és a holokauszt tagadása összeegyeztethetetlen az egyetemes értékekkel. Kötelességünk őrizni az áldozatok emlékét. Tartozunk ezzel a holokauszt áldozatainak, a túlélőknek és a jövő nemzedékeinek
– emelte ki Josep Borrell.
Mindig tisztelni fogjuk, soha sem felejtjük a holokauszt áldozatainak örökségét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a holokauszt nemzetközi emléknapján, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 77. évfordulójának tiszteletére tartott európai parlamenti megemlékezésen. Hangsúlyozta: az emberiség ellen a múltban elkövetett bűncselekményekre emlékezés mellett nem szabad megfeledkezni fontosságukról a jelenben sem. Fellépünk a holokauszt tagadói ellen, az összeesküvés-elméletekkel, a félretájékoztatással és mindenfajta erőszakkal szemben, amelyek a közösségeink egyes tagjait célozzák meg – fogalmazott az EP-elnök.
Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében üdvözlendőnek nevezte, hogy a holokausztról az elmúlt években olyan európai emlékezet íródhatott az EP-ben, amely a soá és a roma holokauszt, a Porajmos minden áldozatának méltó emlékezetet teremtett. Rámutatott: a népirtás, amely hetvenhét évvel ezelőtt ért véget, a mai napig intő üzenetet hordoz, a közös emlékezés és emlékeztetés üzenetét, amelynek generációról generációra kell öröklődnie. Európa közös felelőssége, hogy a borzalom soha ne ismétlődhessék meg, soha ne lehessen embereket megbélyegezni vallási, etnikai vagy kulturális különbségek alapján – hangsúlyozta. A holokauszt intő üzenete szerinte ennyi idő elteltével is ugyanaz: bátran álljunk ki és mondjunk nemet a gyűlöletre és a kirekesztésre.
Magyarországon és Európában is a második világháború alatt elhurcolt zsidó áldozatokra emlékeznek. Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés.
Az auschwitzi haláltábor felszabadításának 77. évfordulója alkalmából tartott csütörtöki központi megemlékezés kiemelt vendégei a túlélők voltak, az ő emlékezéseik jelentették a program fő pontját. A járvány miatt az auschwitzi emlékhelyen csak kis csoportnyi vendég volt jelen, a láger volt gyermekfoglyai mellett részt vett a megemlékezésen a Jean Castex miniszterelnök vezette francia kormányküldöttség is. Az eseményt online közvetítették az auschwitzi múzeum honlapján.
Öt felszólaló túlélő közül ketten, Halina Birenbaum és Bogdan Bartnikowski Varsóban születtek. Három, videófelvételen emlékező volt fogoly, Elisabeth Silberstein Bence, Judith Spielberg Mittelman és Edith Friedman Grosman pedig az Auschwitzba elindított első transzportról beszélt. A 999 zsidó asszony és lány a szlovákiai Poprádról 1942. március 26-án érkezett a lágerbe, ahol ezt követően kezdődött meg a zsidók tömeges megsemmisítése.
Az auschwitzi emlékhely igazgatója, Piotr Cywinski rövid beszéde végén egy perc csendet kért a megemlékezést követő emberektől, és az Auschwitz tanulsága iránti közömbösség feletti lelkiismeret-vizsgálatra szólított fel.
Online jelentkezett be Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke is, aki szintén kiemelte az Auschwitz emlékezete megőrzésének fontosságát, és bejelentette az emlékhely virtuális látogatását lehetővé tevő projekt megvalósítását. A megemlékezést a zsidó és a keresztény egyházi vezetők közös imája zárta.
Ferenc pápa a vatikáni lakóhelyeként ismert Szent Márta-házban fogadta Bruck Edith holokauszt-túlélőt, magyar származású írónőt. A katolikus egyházfő a találkozón a múlt emlékének őrzését hangsúlyozta. A találkozón részt vett Andrea Monda a szentszéki napilap, a L’Osservatore Romano főszerkesztője, aki a Vatikán News hírportál oldalain számolt be a találkozó részleteiről. Elmondása szerint Ferenc pápa és Edith Bruck életük számos történetét felidézte.
Ferenc pápa tavaly februárban felkereste Bruck Edithet. Az írónő a L’Osservatore Romanóban közölt cikket, ami után Ferenc pápa a római lakásán látogatta meg, hogy az emberiség nevében bocsánatot kérjen tőle a második világháború alatt történtekért.
A kilencven éve Tiszakarádon született Bruck Edith egész családját a második világháború alatt deportálták, több koncentrációs tábort is megjárt, többek között Auschwitzot, Dachaut és Bergen-Belsent. Édesanyja Auschwitzban, édesapja és bátyja Dachauban lelte halálát.
Az 1955 óta Olaszországban élő költő, író, rendező tavaly bekerült a tekintélyes olasz irodalmi díj, a Premio Strega öt döntős írója közé is az Elveszett kenyér című művével. Júliusban az olasz nyelv nemzetközi terjesztéséért és védelméért felelős Dante Alighieri Társaság alelnökének nevezték ki. Augusztusban a Viareggio-Repaci irodalmi díj egyik győztese lett. Az írónő novemberben elutasította, hogy holokauszt-túlélőként békedíjat vegyen át az olaszországi Anzióban, mivel a város soha nem vonta vissza Benito Mussolini díszpolgári címét.
(Borítókép: Egy megemlékező a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján a Holokauszt Dokumentációs Központ udvarán, az áldozatok emlékfalánál 2022. január 27-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)