Öt példát hoztunk a legalább aláírásgyűjtési fázisig jutó ellenzéki népszavazási kezdeményezésekből.
December közepén kezdte el gyűjteni az aláírásokat az ellenzék a Karácsony Gergely által benyújtott népszavazási kérdésekhez:
Kicsit több mint egy hónappal később kérdésenként 235 ezer aláírást adtak le, de valószínűleg így is kifutottak abból a határidőből, hogy még az országgyűlési választások napján, április 3-án a kormány gyermekvédelmi referenduma mellett az ellenzék témáiról is népszavazás legyen.
Öt évvel ezelőtt a Momentum Mozgalom, amely akkor még nem is párt, hanem egyesület volt, egy fővárosi népszavazás kiírása érdekében kezdett aláírásgyűjtést, melynek célja az volt, hogy visszavonják a budapesti 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok pályázatát.
Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?
– szólt a kérdés.
Harminc nap alatt 138 ezer érvényes aláírásra volt szükség, a Momentum kezdeményezését több ellenzéki párt is támogatta, 2017. február 17-én 266 151 aláírást adtak le.
Ennek hatására a kormány arra kérte a Fővárosi Közgyűlést és a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy vonják vissza a pályázatot, ami formálisan is megtörtént, ezért okafogyottá vált a népszavazás. Orbán Viktor arról beszélt, hogy a Momentum Mozgalom álomgyilkosságot követett el.
A szocialista Gőgös Zoltán a termőföld-értékesítés ügyében kezdeményezett 2016-ban népszavazást:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?
226 300 aláírást adtak le, a Nemzeti Választási Iroda viszont nagyjából 45 ezer darabot érvénytelennek talált a hitelesítés során, nem volt meg a kétszázezres határ, ami kötelezi az Országgyűlést a referendum elrendelésére.
Az ellenzéki narratíva hasonló volt, mint most, Gőgös Zoltán úgy fogalmazott: „a Fidesz eldöntötte, hogy földügyben nem lesz népszavazás”.
Kész Zoltán független képviselőnek – szintén 2016-ban – a kétmillió forintos bérplafonról szóló kérdése jutott el az aláírásgyűjtési szakaszig.
Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó kétmillió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?
Kész Zoltán az MSZP segítségével gyűjtötte az aláírásokat, de a kétszázezer sem jött össze. Körülbelül 190 ezer szignót adtak le, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) addig folytatta az ellenőrzést, amíg az aláírások száma meghaladta a százezret, így már a parlament dönthetett a referendumról. 125 933 ellenőrzött aláírásból 19 658 volt érvénytelen.
Az LMP 2012-ben négy lehetséges népszavazási kérdésben is gyűjtötte az aláírásokat:
A kötelezően kiírandó népszavazáshoz kérdésenként itt is kétszázezer támogatóra lett volna szükség, de 160 ezer aláírásig sikerült eljutniuk.
Bár jelentősen más erőviszonyok mellett, az akkor még ellenzéki Fidesz a következő kérdésekben kezdeményezett népszavazást:
A Fidesz háromszázezernél is több aláírást adott le, a népszavazáson pedig egyértelmű többségbe kerültek az Orbán Viktorék álláspontját támogatók.
(Borítókép: Népszavazási ívek átadása 2021. január 21-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)