A molekuláris biológust kérdeztük az ötödik hullámról, a további szigorítások szükségességéről, a hatékony védekezésről, az omikron-variáns dominanciájának időtartamáról, valamint arról, hogy lesz-e hatodik hullám.
Boldogkői Zsolt, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára emlékeztetett arra, hogy az omikron nagyon gyorsan terjed, pont ezért azt valószínűsítik a szakemberek, hogy
az általa generált hullám hamar fog csúcsosodni, és a lecsengése is gyors lesz.
Az Indexnek arról is beszélt, hogy szerinte Magyarország elég szabadon kezelte az ötödik hullám időszakát, szöges ellentétben például a miniszterelnök által korábban „laborként” emlegetett Ausztriával.
A kormány most alapvetően a gazdasági szempontokat tartja szem előtt, és a társadalom tűrőképességét. Virológusként csak azt tudom mondani, hogy bizonyos szigorítások nem ártanának. Az oltási igazolványhoz érdemes volna erősebb jogosítványokat rendelni, ami nyilván erősebb szigorításokat jelentene az oltatlanok számára
– mondta a molekuláris biológus az Indexnek.
Boldogkői Zsolt úgy véli, magától ez a vírus szinte biztosan nem fog eltűnni. Hangsúlyozta: a nyájimmunitás elérése lehet az egyetlen eszköze annak, hogy megszűnjön a vírus, amit oltásokkal és természetes fertőzéssel lehetne elérni.
Az omikron nagy fertőzési képessége igen magasra emelte a nyájimmunitás küszöbszintjét, és vele szemben kevésbé védenek az eredeti variáns elleni oltások. A kétszeri oltás 30 százalékos védelmet ad, ami gyakorlatilag nulla. A háromszori oltás hatékonyságáról pedig nincsenek még egzakt adatok. Nagy kérdés az is, hogy teljes átoltottság esetén elérhető-e a nyájimmunitás
– fejtette ki a szakember. Azt is egy lehetséges forgatókönyvnek látja, hogy a megszelídült vírus már nem pandémiaként jelentkezik, hanem szezonálissá válik.
Boldogkői Zsolt felvette a kesztyűt a tudomány- és oltásellenes csoportokkal, emiatt azonban az elmúlt időszakban sok inzultus érte őt.
„Ezeket tudom kezelni, de a szakmán belüli intrika már nehezebben viselhető” – mondta a professzor. Hozzátette: egy ideje sürgeti az oltások kötelezővé tételét, de most úgy látja, hogy a vírus gyengülése esetén ettől akár el is lehetne tekinteni.
Ha a vírus jelenlegi virulenciaszintje megmarad, akkor érdemes lenne bevezetni a kötelező oltást
– javasolta a szakember.
Boldogkői Zsolt az Index kérdésére elmondta: egy vírus evolúciója ott indul, hogy egy állatról átkerül az emberre. Ezt követi a gazdaszervezethez való alkalmazkodás, melynek legfontosabb aspektusa, hogy a vírus egyre hatékonyabban ismerje fel a célsejtek megfelelő receptorát. A következő lépés a szervezet immunválaszához történő alkalmazkodás és olyan fertőzés okozása, amely a gazdaszervezetet talpon tartja azért, hogy tovább tudja adni a fertőzést.
Nem biztos az, hogy az omikron-variáns az, amelyik a legoptimálisabb megoldást hozta létre
– foglalta össze a lényeget Boldogkői Zsolt. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy még az omikronnál is erősebb virulens törzs bukkanhat fel a közeljövőben.
(Borítókép: Az Ohió-i Nemzeti Gárda tagjai egyéni védőfelszerelést öltenek magukra, miközben Covid–19-tesztek elvégzésére készülnek 2022. január 5-én. Fotó: Matthew Hatcher / Getty Images)