Lejárt tartozások – például kifizetetlen rezsiszámlák vagy közös költség elmaradása – miatt csaknem félmillió fizetési meghagyást bocsátottak ki tavaly hazánkban, húszezerrel többet az előző évinél. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara tájékoztatása szerint a fizetési meghagyások kibocsátásának túlnyomó részét közmű- és tömegközlekedési cégek, valamint mobilszolgáltatók kezdeményezték. Tóth Ádám kamarai elnök azt tanácsolja: aki nem ért egyet a fizetési meghagyással, időben mondjon ellent, különben a tartozás miatt végrehajtás indulhat vele szemben.
Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, akinek tartoznak. A lejárt pénzkövetelés eredhet egy ki nem fizetett számlából, egy vissza nem fizetett kölcsönből, illetve egy el nem végzett – de kifizetett – munkából vagy egy károkozásból is. Fizetési meghagyásos eljárást az indíthat, akinek van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel. Magyarországon
hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem is lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozásokat,
három és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.
Az egyszerűbb eljárás vonzerejét jól mutatja, hogy 2021-ben 6240 olyan, hárommillió forintot meghaladó tartozás ügyében indítottak fizetési meghagyásos eljárást, amiben a bírósági pereskedést is választhatták volna.
A járvány hatására egyébként 2020-ban több mint százezerrel csökkent a kibocsátott fizetési meghagyások száma az előző évhez képest. 2021-ben viszont már 20 ezerrel több, pontosan 459 833 eljárás indult. Ellenben kismértékben csökkent az ellentmondások száma: míg 2020-ban a követelések 6 százalékát vitatták a kötelezettek, tavaly 5,5 százalékát. Ezekben az esetekben a fizetési meghagyásos eljárás jogosultja dönthetett arról, hogy lemond a követeléséről, vagy bíróságon, peres eljárásként folytatódik az eljárás.
Az előző évekhez hasonlóan a fizetési meghagyásos eljárások döntő többségét különböző cégek és szervezetek, például követeléskezelők, közműcégek és mobilszolgáltatók kezdeményezték, szinte kizárólag elektronikus úton. A követelt tartozások túlnyomó része tízezer és hárommillió forint között mozgott. Az eljárások több mint háromnegyede három munkanap alatt lezárult, vagyis a közjegyző a kérelem beérkezése után három munkanapon belül kibocsátotta a fizetési meghagyást.
A fizetési meghagyások több mint 90 százaléka emelkedett jogerőre, ezekben az esetekben a címzett nem vitatta a követelést, így az végrehajthatóvá vált.
Az elrendelt végrehajtások száma tavaly több mint nyolc százalékkal emelkedett: összesen 370 ezer végrehajtás indult fizetési meghagyás alapján.
Ha fizetési meghagyást hoz a postás, mindenképp vegyük át a levelet, a legrosszabb megoldás az, ha nem foglalkozunk vele. Ha ugyanis másodszorra sem vesszük át a küldeményt, a fizetési meghagyást öt munkanapon belül kézbesítettnek tekintik. Amennyiben nem értünk egyet a követeléssel, például mert rossz összeg szerepel benne, vagy időközben már rendeztük a tartozást, ellent kell mondanunk az eljáró közjegyzőnél
– ajánlja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Ellentmondani szóban bármelyik közjegyzőnél, postai úton pedig annál a közjegyzőnél lehet, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. A jogi személyek és az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre köteles személyek viszont kizárólag elektronikusan, a közjegyzői kamara rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat. Erre azonban csak a fizetési meghagyás kézhezvétele után 15 napig van lehetőség, utána a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a tartozás végrehajthatóvá válik.
Ha a fizetési meghagyás címzettje a határidőn belül nem vitatja a követelést, úgy kell tekinteni, hogy elismerte a tartozást.
Amennyiben nem ért egyet a követeléssel, és időben eljuttatja az ellentmondást a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnek, az eljárás perré alakul, és bíróságon folytatódik.
Ellentmondani azonban csak akkor érdemes, ha alaptalan vagy túlzott a követelés, a tényleges adósságot ugyanis előbb-utóbb biztosan rendeznünk kell. Emellett a bírósági eljárás költségeit és a késedelmi kamatokat is ki kell fizetnünk, ha elveszítjük a pert. Ha a követelés jogos, de nem tudjuk rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes a közjegyzőtől fizetésre halasztást vagy részletfizetést kérnünk
– állítja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Cikkünk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével készült.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)