A politikai küzdőteret a kormánypártok és az egyesült ellenzék uralja, de egy szoros választás akár valamelyik kis pártot is a királycsináló szerepébe helyezheti.

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója fél évvel ezelőtt még nem látta esélyét annak, hogy a Mi Hazánk Mozgalom vagy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt átlépje a parlamenti küszöböt. Azóta Toroczkai Lászlóék jobban kihasználták a lehetőségeiket, és „rátaláltak az oltásellenes kommunikációra”, így némileg közelebb kerültek a bejutáshoz.

Az elemző kifejtette:

Korábban az volt a problémája a Mi Hazánknak, hogy Fidesz-szatellitpártként a növekedésük a Fidesz csökkenésével járt, ezért a kormánypártnak nem volt érdeke az erősödésük, csökkentek is a lehetőségeik a nyilvánosságban. Az oltásellenesség viszont hasonló arányban vihet el szavazókat a Fidesztől és az ellenzéktől is – ezzel újra értékesek lettek a Fidesz számára.

Pulai András az új kampánytéma megtalálásával együtt sem számít arra, hogy eléri az ötszázalékos küszöböt a Mi Hazánk, de jobban szerepelhetnek, mint az MKKP.

A Kutyapártnál sokszor nehéz eldönteni, hogy mi az, amit teljesen komolyan gondolnak, és mi az, amit kevésbé, ez a választó számára sem teszi könnyűvé a megítélésüket. Az elemző hozzátette:

Észlelhető egy transzformációs folyamat, már a komolyság látszatával kezdenek politizálni, de egyelőre nem tudjuk, hogy ez hova fut ki.

Több hónap kutatási adatainak összefésülése megmutatja, hogy szavazóik többsége inkább ellenzéki. Nekik dönteniük kell, hogy maradnak-e a Kutyapártnál, vagy a kormányváltást támogatják az egyesült ellenzéki tömbre szavazva. Az MKKP dolgát az is nehezebbé tehette, hogy az előválasztást Márki-Zay Péter személyében egy antiestablishment-jelölt nyerte, így elszívja a Kutyapárt elől az elitellenes szavazatokat.

Nagy Attila Tibor politikai elemző úgy véli, hogy mindkét pártnak van esélye átugrania a parlamenti küszöböt, de egyértelmű válasz egyelőre nem adható erre a kérdésre, a bejutásuk többek között függ a választási részvételtől is – magasabb részvétel esetén több szavazóra lesz szükségük –, valamint számítanak a tartalmi, szervezési kérdések is.

Az elemző szerint a Mi Hazánk oltásellenes kommunikációja meríthetett a német AfD vagy a román AUR vírus- és vakcinaszkeptikus álláspontjából.

A Mi Hazánknak nagyon is kellett ez a témafelvetés, mert a cigánykérdés ma már nem annyira érdekes, izgalmas és tabudöntő, mint volt 2008–2010 között, ami a Jobbik sikerét hozta el akkoriban. A Mi Hazánk erejét jelzi a nemrég Budapesten tartott sikeres tüntetés, amelyen több ezren jelentek meg

– válaszolta az Index kérdésére Nagy Attila Tibor, kiegészítve azzal, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak nincs nagy témája. Ugyanakkor több ezer aktivistájuk van, és évek óta ismertek a közvélemény politizáló részében. Nehezíti azonban a helyzetüket és megítélésüket, hogy a mainstream ellenzéken belül többen a kormányváltás elárulójaként, akadályozójaként tekintenek rájuk, amire az elemző szerint Márki-Zay Péter rá is játszott.

Mivel ők is kormányváltást akarnak, alapvetően mégis a hatpárti ellenzéki összefogásra nézve lehet káros az indulásuk, különösen billegő egyéni választókerületekben hiányozhat bántóan a rájuk leadott szavazatmennyiség az ellenzéki győzelemhez. A hatpárti összefogás azonban nem rázhatja le magáról a felelősséget annyiban, hogy az előválasztásokon nem vették be hetedik szervező pártnak a Kutyapártot, pontosabban nem sikerült a Kutyapártot az előválasztásokba bevonni

– mutatott rá Nagy Attila Tibor. Azt azonban megjegyezte: a Kutyapárt jövője szempontjából logikus az önálló indulás.

A mérleg nyelve?

Ha a két nagy tömb mandátumszáma közel azonos lesz az új Országgyűlésben, ám egyik nagynak sincs többsége, és valamelyik kisebb pártnak sikerül bejutnia, előállhat olyan a parlamenti matekban, hogy királycsinálóvá lépjenek elő Toroczkai Lászlóék vagy Kovács Gergelyék?

Kiélezett helyzetben előállhat olyan szituáció, hogy egyik vagy másik kis párt kell a kormányalakításhoz

– erősítette meg felvetésünket Nagy Attila Tibor.

Pulai András a Mi Hazánk esetleges bejutásával arra számítana, hogy ahol szükséges, ott biztosítanák a szavazattöbbséget a Fidesznek, adott esetben már a kormányalakításnál is. A Kutyapárt nem ennyire egyértelmű, bár többször hangsúlyozták, hogy nem szeretnék a Fideszt hatalmon tartani, így feltételezhetően inkább az ellenzéket támogatnák. Az elemző viszont nem látja a szakpolitikai mélységét a Kutyapártnak, ezért szerinte megjósolhatatlan a parlamenti mozgásuk.

Vannak náluk is kisebbek

Pulai András elmondta, hogy a kamupártszisztéma kifutotta magát, csökkent a zavaró hatásuk, erre volt a Fidesz reakciója a választási törvény átalakítása – legalább 71 egyéni választókerületben kell indulni az országos listához –, amivel az ellenzéket zavaró mozgásokat áttelepítették a kis pártokhoz, akik erre inkább képesek.

A kis pártok ezt még megugorhatják, és harcolni fognak legalább az egy százalék után járó állami támogatásért. Ezek a támogatott vagy a tűrt határán mozognak a NER-ben, a Fidesznek akkor értékesek, ha az ellenzéktől vesznek el szavazókat.

Az elemző szerint a legtöbb kis párt – például a Polgári Válasz, a Reformerek, a Baloldali Szövetség néven összefogott Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom és a Munkáspárt – az ellenzéktől visz szavazókat, ahogy Gattyán György projektje is.

Kiélezett helyzetben döntő lehet párszázaléknyi szavazat, a kamupártok helyét ilyen értelemben a nem kamu, legitim kis pártok vették át, akik közvetve szintén a Fidesz győzelmét segíthetik.

Nagy Attila Tibor minimálisnak ígérkező hatást vár ezektől a kis pártoktól, de nagyon szoros eredmények esetén egyes választókerületben lehet jelentőségük a rájuk adott szavazatoknak.

Bencsik Jánost, a Polgári Válasz alapító elnökét, Huszti Andreát, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom vezetőjét, valamint Varga-Damm Andreát, a Reformerek elnökét itt kérdeztük elképzeléseikről.

(Borítókép: Áder János köztársasági elnök beszédet mond a budapesti parlamentben 2020. június 4-én. Fotó: Botár Gergely / pool / Afp)