Eddig a Böszörményi útnál lévő turulszobor volt hivatott a második világháború áldozatainak emléke előtti tisztelgésre, de miután erre alkalmatlanná vált, új formát és új helyszínt kellett keresni. A kerület vezetése meg is találta, ezekben a hetekben pedig már az előkészítési munkálatokat is megkezdték a Városmajorban. A helyi civilek tiltakoznak.
Már zajlanak egy új, második világháborús emlékmű felállításának előkészítő munkálatai a XII. kerületben. Hegyvidék Önkormányzatának szándéka szerint a városmajori Jézus Szíve Plébánia temploma mellé épített két oszloppal kívánnak tisztelegni a városrész polgári és katonai áldozatai előtt.
A XII. kerületi park és környéke a német megszállás időszakának egyik rettegett helyszíne volt,
a Városmajor utca 37. szám alatt működött a nyilaskeresztes párt budai főhadiszállása. Több i,s mint blaszfémia, hogy a kínzásokban és kivégzésekben személyesen részt vevő Kun András nyilasparancsnok magát katolikus papként feltüntetve többször is szónokolt a városmajori templomban. A katolikus egyház tízparancsolatával nem érezte összeegyeztethetetlennek a tetteit, így a közelben lévő Maros utcai, illetve Városmajor utcában lévő kórház betegeinek és orvosainak kivégzését sem.
Az 1944–45-ös vérengzések helyi áldozataira eredetileg a Böszörményi útnál (még Mitnyan György polgármestersége idején, 2005-ben, engedély nélkül) felállított turulszobor hivatott emlékeztetni, ám miután az a szélsőjobboldali szervezetek zarándokhelyévé vált, és azt a kerület jelenlegi vezetése is kegyeletsértőnek találta, új megoldást kellett keresni.
A mostani elképzelés szerint első lépésben a turulszobor környezetének megváltoztatásával tematizálnák át az emlékmű által hordozott és vitákra okot adó üzenetet. Turi Attila, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője a kerületi lapnak azt mondta, az átépítés részeként a turul történetiségét kívánják bemutatni.
A másik cél, hogy élhetőbb legyen a park, amit úgy kell megvalósítani, hogy megváltozzon a turult övező és indulatokat kiváltó militáns megjelenés.
Egyelőre a koncepcióalkotás zajlik, az önkormányzat még nem írta ki a turulszobor környezeti átalakítására a tervpályázatot. Az azonban már világos, hogy az eredeti – meglehetősen szerencsétlen – jelentéstartalmát, az áldozatokra emlékeztetést elveszíti.
Ahhoz, hogy a második világháború 1556 itteni áldozatának mégis legyen a XII. kerületben emlékműve, az önkormányzat pályázatot írt ki. A 33 pályázó közül a bírálóbizottság Mohácsi András, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tárgyalkotó Tanszéke oktatójának munkáját nyilvánította győztesnek.
Maga az alkotás a leírás szerint egy két hasábból álló gránittömb, köztük egy hiányzó alakzat képe rajzolódik ki, Amely a hiányt és a reményt szimbolizálja. Az áldozatok neveit a két oszlop oldalán tüntetik fel.
A Városmajori Parkbarátok Egyesülete még tavaly meghívta rendezvényére a Budapest Fejlesztési Központ munkatársait a városmajori kistemplomba, hogy ismertessék a Városmajor rehabilitációjáról szóló kormányzati terveket. A jó együttműködést jelzi, hogy az egyesület elnökét még a szakmai zsűri tagjának is felkérte Fürjes Balázs államtitkár. A lakosság számára rendezett megbeszélésen azonban nem került elő az új emlékmű felállításának kérdése, ami érthető is, hiszen a Csaba utca és Maros utca kereszteződésénél lévő kiszemelt helyszín nem közterület, az a plébániához tartozik, így a Városmajor parkrendezése sem érinti. Bár a Városmajori Parkbarátok Egyesülete a kormányzattal kifejezetten együttműködő a rekonstrukciós tervek ügyében, ugyanez nem állítható az emlékműállítás esetében. Az egyesület álláspontja szerint
a templomtorony mellé tervezett emlékmű végzetes tájképrombolás.
Egy füves táblában, elnyúló talapzati megvilágítással kiemelt, hat méter magas obeliszket kell elképzelni – hangsúlyozták. Szerintük ha már mindenképpen fel akarja valahol állítani a XII. kerületi testület ezt az emlékművet, akkor alkalmasabb helyet kellene neki találni. Erre a civil szervezet elnöke a Szamos utca felső végét, az első világháborús szoborcsoport környékét ajánlja megfontolásra, hozzátéve: a legjobb megoldás az lenne, ha az áldozatoknak a Farkasréti temetőben emelnének egy neveket felsoroló emlékfalat, éppúgy, ahogy az olimpikonok esetében történt.
Az egyesület közösségi oldalának egyik bejegyzése szerint az emlékmű állítását egyenesen merényletnek tartják,
amit a szervezet elnöke azzal magyaráz, hogy már a felújítási tervpályázat kiírása előtt egy hónappal megtörtént a gödör kiásása, és elkezdték a felszín alatti munkálatokat. A Városmajori Parkbarátokat mindez teljesen váratlanul érte. Már 2020-ban jelezték, hogy ide nem jöhet emlékmű, „a parkból csak kivinni szabad – sőt, kell is – a sok ide nem való dolgot”.
Az önkormányzat sajtófőnöke szerint a városmajori templom előtti terület alkalmas helyszíne lehet az emlékműnek, mégpedig azért, mert épp ez az egykori (Városmajor, Maros és Alma utcai) tragikus események centruma. Ebben a képviselő-testület mindkét politikai oldala egyetértett. A kerület érvei a sajtón és levélváltáson keresztül jutottak el az egyesülethez.
A Városmajori Falevelek című egyesületi lap legfrissebb számában összesen hat helyszínt sorolnak fel a környéken, ahol második világháborús emléktábla található. A templom mellett áll az a Mária-szobor, amely a második világháborúban ide hullott bomba kráterének helyén emlékeztet a pusztításra, és itt található Mindszenty bíboros emlékoszlopa is, aki innen indította 1946-ban első, engesztelő zarándoklatát.
A második világháború áldozatainak újabb emlékművét a tervek szerint tavasszal avatja fel a kerület.
(Borítókép: Ambrus Balázs / Index)