Új szabályozás lép érvénybe 2022. május 2-án, mely meghatározza a megpályázható hálózati csatlakozási kapacitásokat és a hálózati költségeket is. Az elosztóhálózat-üzemeltetők is közzéteszik az új eljárás részleteit. Körülbelül egy éve nem lehetséges csatlakozási igényt benyújtani, ezért sokan várnak a rendeletre.
Előzetes technikai információk már elhangzottak január végén, amikor a napelemes iparág képviselői, az elosztók és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egyeztető megbeszélést tartottak.
Idáig azok, akik naperőmű-projektbe szándékoztak beruházni, egy egyszeri adminisztrációs díj kifizetésével műszaki tájékoztatót igényelhettek az áramszolgáltatótól, oly módon, hogy az igényt benyújtó megadta a helyszínt és a betáplálni kívánt energiakapacitás mértékét, melyek alapján a szolgáltató megvizsgálta, majd megállapította az ahhoz köthető pénzügyi és műszaki feltételeket. A jelenlegi törvény szerint azonban az elosztóhálózat-üzemeltetők az egyéni csatlakozási igényeket kizárólag a VET hatályos jogszabálya szerinti kapacitáskiosztási eljárásban vizsgálhatják, melynek részleteit 2022. május 2-án teszik közzé – írja a Portfólió az E.On holnapján olvasható tájékoztatásra hivatkozva.
A kapacitáslekötésért megawattonként egyszeri négymillió-ötszázezer forintos csatlakozási díjat kell fizetni. Utóbbi tartalmaz egy kilencszázezer forint összegű igénybejelentési díjat a rendszerirányító felé, valamint egy hárommillió-hatszázezer forintos biztosítékot. Ha a csatlakozás az igényt benyújtó fél miatt nem jön létre, nem térítik vissza ezeket az összegeket.
Szolnoki Ádám, a Manap elnöke a következőt fűzte a témához:
Nemzetközi összevetésben ez a csatlakozási díj nem minősül kiugróan magasnak, viszont a várakozások szerint bevezetése azzal járhat, hogy csökkenti a spekulációs célú kapacitásigénylést.
Az ötven megawattnál nagyobb teljesítőképességű erőműveknek, melyek visszwatt-védelemmel rendelkeznek, nem kötelező részt venniük ebben az eljárásban, továbbá ugyanez jellemzi a saját fogyasztásra telepített napelemes rendszereket is. A fentiek kizárólag a háztartási méretű, ötven kilowattnál nagyobb, de ötven megawattnál kisebb teljesítményű erőművekre vonatkoznak.