Legyen szó bármilyen statisztikai módszertanról, Magyarország a különböző hullámok idején újra és újra megkaparintotta az első helyet azon a dobogón, amelyet a legjobb lett volna messziről elkerülni. Más országok védekezési stratégiáit, ellátásszervezési koncepcióit figyelembe véve egyre több szakember állítja, hogy a Covidban elhunytak számát itthon is alacsonyabb szinten lehetett volna tartani.
Számos kutatás, vizsgálat indult annak érdekében, hogy megtudjuk, arányaiban miért nálunk az egyik legmagasabb a koronavírussal összefüggő halálesetek száma – mint ismert, mostanra több mint 40 ezer ember életét követelte a pandémia –, de a probléma összetettsége miatt valódi válaszokat egyelőre nem kaptunk. Az okok közt keresgélve felmerült, hogy talán az egészségtelen életmódunk, a gyakori elhízás, a cukorbetegségre, valamint a szív- és érrendszeri problémákra való hajlamunk állhat a háttérben. Ezzel szemben egy Skóciában rendelő magyar háziorvos most arra hívta fel a figyelmet, hogy a válaszokat a Covid-ellátás szervezése körül is lehetne keresgélni.
Török Zsolt korábban Budakalászon dolgozott háziorvosként, ám néhány éve úgy hozta az élet, hogy Skóciába költözött feleségével, pályafutását pedig kint is folytatta. Ennek ellenére a hazai ellátástól sem szakadt el teljesen: részt vett az oltási kampányban, valamint időszakosan Magyarországon is rendel, most például egy szentendrei körzetnek fog besegíteni. Emellett tagja annak a szakértői csapatnak, amely időről időre különböző állásfoglalásokat ad ki a koronavírus témakörében, a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) csoport legutóbb például a negyedik oltásra vonatkozóan tett közzé ajánlást – a részletekről itt írtunk korábban.
A hazai és a skóciai járványkezelést párhuzamosan követve egyre inkább világossá vált, hogy milyen területeken kellene javítani itthon. Az egyik legnagyobb különbség például az, hogy az Egyesült Királyságban már a pandémia kezdetén felismerték, hogy a covidos betegeket nem lehet teljes egészében az egyébként is leterhelt háziorvosi praxisokra, kórházakra ráereszteni
– kezdte az Indexnek Török Zsolt.
A magyar ellátásra egyébként is jellemző, hogy nincsenek letisztázott betegutak, sokszor hetekig kóválygunk a rendszerben, mire a megfelelő terápiát megkapjuk. Mindez a Covid óta hatványozottan így van. Fertőzés esetén a betegnek tulajdonképpen két lehetősége van: házilag kúrálja magát, és jobb esetben legalább telefonon tartja a kapcsolatot a háziorvosával, vagy amennyiben már olyan súlyos az állapota, hogy otthon nem maradhat, bekerül a kórházba. Borzasztóan hiányzik a rendszerből egy olyan középsúlyos esetekre kitalált intézmény, ahol enyhébb tünetek esetén, akár a betegség korai stádiumában is hatékony ellátást kaphatunk
– mondta a háziorvos, kiemelve: ez az a lépcsőfok, ami nem maradt ki Skóciában. Ott országszerte létrehoztak 30-35 olyan egységet – úgynevezett Covid Hubot –, ahová a koronavírus-fertőzöttek pár órán belül időpontot kaphatnak.
A páciensek így a betegség igen korai szakaszában olyan támogató kezelésekben részesülhetnek, amivel megakadályozták, hogy beinduljon az a fajta negatív folyamat a szervezetben, amelyen már csak a lélegeztetőgép és az intenzív osztály segíthet.
Ezzel a típusú ellátásszervezéssel véleményem szerint Magyarországon is alacsonyabb szinten lehetett volna tartani a kórházban ápoltak és a halálos áldozatok számát. Ha a hazai halálozási adatokra gondolunk, nem elégedhetünk meg azzal a magyarázattal, hogy nekünk eleve rossz az egészségügyi állapotunk. Mindenkit biztosíthatok arról, hogy az Egyesült Királyságban sem túl fényes a helyzet ezen a téren, az állampolgárok egy jelentős része elhízással, alkohol-, drogproblémákkal és a vírus szempontjából veszélyes egyéb társbetegségekkel küzd
– jelentette ki Török Zsolt. A friss adatok szerint az 5,5 millió népességű Skóciában a járvány kezdete óta valamivel több mint 10 ezer életet követelt a koronavírus, ami lakosságarányosan is éppen a fele annak, mint amennyi halálesetet nálunk történt.
Török Zsolt szerint a két ország oltási kampányát összevetve is komoly különbségeket lehet felfedezni. Bár Magyarország kezdetben az átoltottsági ranglista élén állt, szép lassan visszacsúszott a középmezőnybe. Ezzel szemben Skóciában egy lassabb építkezéssel mostanra a 90 százalékot is meghaladta azon 12 év felettiek száma, akik az első oltást megkapták. Itthon a sokáig áhított 70 százalékot is csak nagyon lassan, több hónapnyi várakozás után végül tavaly decemberben értük el.
A szakember hangsúlyozta azt is: a fent már említett negyedik oltásra vonatkozó állásfoglalást sem véletlenül adták ki, mert bár valóban vannak olyan csoportok, akik számára az fontos lehet, ne feledjük, hogy sokan még az első vakcinát sem vették fel, tehát az elsődleges cél a 70 százalék körüli átoltottság további növelése.
Magyarországon politikai kérdéssé vált az oltás, sokan a politikai hovatartozásuk alapján hoztak meg egészségügyi döntéseket. Míg az egyes oldalak képviselői a nagy nyilvánosság előtt oda-vissza üzengettek egymásnak, addig az emberek egy jelentős része elbizonytalanodott. Ezzel szemben Skóciában eleve nagyobb a tudományba, illetve az egészségügyi ellátórendszerbe vetett bizalom, de az is sokat segített a helyzeten, hogy nem terjedtek el olyan mértékben az álhírek, mint itthon
– mutatott rá a háziorvos.
Az elmúlt hetekben Skóciában is tarolt az omikron-variáns, a Magyarországhoz mérten feleakkora népességű országban is napi 20-25 ezer új fertőzöttet regisztráltak. Az ötödik hullám ott mostanra leszálló ágban van, az óvintézkedések terén alapvetően Angliát követik, ahol pár nappal ezelőtt lazítottak.
Török Zsolt szerint míg Magyarországon a tesztelés sosem képezte a védekezés alapját, addig a szűrésre Skóciában lényegesen nagyobb hangsúlyt fektettek.
A tanárokat, valamint az egészségügyi és szociális szférában dolgozókat naponta tesztelik, de a skót kormány lehetővé tette, hogy bármely cég heti 2 alkalommal szűrje alkalmazottjait, ehhez az állam biztosít elegendő, ingyenes tesztet.
Emellett, ha valaki ezenfelül is szeretne meggyőződni arról, hogy nem fertőzött, akkor például a patikában ingyen is kiválthat egy tesztet.
„Szintén lényeges különbség, hogy kint sokkal aktívabb a tudományos és a civil szféra. A különböző társaságok, szövetségek rendszeresen adnak ki különböző eljárásrendeket, ajánlásokat, amelyekkel szintén a védekezést segítik. Emellett az iskolák, a háziorvosi rendelők, kereskedelmi egységek, sportlétesítmények üzemeltetői saját hatáskörben is megnézik, hogy mi az, amivel a fertőzés veszélyét csökkenthetik. Itthon hajlamosak vagyunk minden utasítást fentről várni, de ez a hozzáállás, valljuk be, nem túl hatékony. A főbb sarokpontokat persze a kormány megadja, ugyanakkor egyénileg, illetve a helyi közösségeknek is több munkát kellene a védekezésbe beletenni” – emelte ki a háziorvos.
(Borítókép: Index)