Az Alkotmánybíróság teljes ülése kedden tárgyalja először annak a kormányrendeletnek az alkotmányosságát, ami alapján a munkáltatók a munkavégzés feltételeként előírhatják a koronavírus elleni védőoltás felvételét munkavállalóiknak. Az egészségügyi államtitkár szerint önmagában a halálos következményekkel is járó fertőzés továbbterjedésének esélye is megalapozhatja és indokolttá teheti a jogszabályi kötelezettség előírását.
Az Alkotmánybíróság 15 tagú teljes ülése kedden tűzi napirendjére a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) korm.-rendelet megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. A munkáltató által a munkavállalói számára kötelezővé tehető védőoltás miatt – indítványminták alapján – több tucat beadvány érkezett a Donáti utcába. A mai teljes ülés előtt a téma már szerepelt az 1. számú öttagú tanács tavaly december 14-i napirendjén.
A sérelmezett kormányrendelet főbb rendelkezései:
Az indítványozó álláspontja szerint az alapvető jogok veszélyhelyzeti korlátozása nem lehet parttalan; a korlátozásnak meg kell felelnie az Alaptörvény 53. § cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, valamint a sarkalatos törvényben megszabott garanciális szabályoknak, így elsősorban annak, hogy az csak szükséges mértékű és az elérni kívánt céllal arányosan lehet.
Álláspontom szerint a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány, azaz a foglalkoztatott kényszerű fizetés nélküli szabadságra bocsájtásának elrendelése olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely egyáltalán nincs arányban a pandémia visszaszorításának céljával.
Azzal továbbá, hogy a szabályozás az oltást de facto kötelezővé teszi, sérti a testi és lelki integritáshoz való jogát.
Aggályosnak tartja azt is, hogy az oltatlanok homogén csoportja között hátrányt szenved az, akinek munkáltatója a védőoltás felvételét – más munkáltatókkal szemben – kötelezővé teszi,
jóllehet az oltás szükségességének megállapítására sem szakmai, sem egyéb képesítése nincsen.
Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az ügyben eljuttatta az Alkotmánybírósághoz véleményét, amelyben kéri az indítvány elutasítását:
A kötelező oltás elrendelésének a legitim célja, hogy növekedjen az átoltottság, ezáltal a dolgozók biztonsága és védelme, ami az oltási kötelezettség előírásával kapcsolatos, a helyi körülményeket pontosan ismerő munkáltatóhoz telepített, a munkakör veszélyeztetettségi kitettségén alapuló elrendelési jogkör biztosításával a gazdaság működésének fenntarthatóságát eredményezi.
Az államtitkár nemzetközi példákra hivatkozva valószínűnek tartja, hogy
az egyes ágazatokban vagy az egész lakosságra nézve kötelezően elrendelt koronavírus-oltást előíró országok száma a jövőben tovább fog gyarapodni.
Tévesnek nevezte a panaszos azon álláspontját, hogy a gyorsított, úgynevezett feltételes forgalomba hozatali engedélyezési eljárásában alkalmazni engedélyezett oltóanyagok közép- és hosszú távú mellékhatásai ismeretlenek, azaz azok felvétele a rendes eljárásban engedélyezett vakcinákhoz képest fokozott kockázatot és kevesebb biztonságot jelent.
Az erőforrások és a szakértelem nagy fokú mozgósításának köszönhetően felgyorsult az oltóanyagok fejlesztésének, értékelésének és engedélyezésének folyamata.
Az engedélyezési eljárás az adminisztratív lépésekben különbözik a tényleges engedélyezési eljárástól, de az oltóanyagok hatásosságára és biztonságosságára vonatkozó minden releváns információnak rendelkezésre kell állnia a hatóság döntéséhez. Ezeket az információkat az oltóanyagokat gyártók benyújtották, vizsgálataik eredményét nemzetközi tudományos folyóiratokban is közölték.
Önmagában a halálos következményekkel is járó fertőzés továbbterjedésének esélye is megalapozhatja és indokolttá teheti a jogszabályi kötelezettség előírását
– állítja Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár.
(Borítókép: Beoltanak egy nőt a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyag első adagjával a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban kialakított oltóponton 2021. május 1-jén. Fotó: Komka Péter / MTI)