A pénzbedobós készülékek forint- és euróérmével egyaránt használhatók. A legtöbb körzetben ötven forintért legfeljebb 43 másodpercig lehet beszélni. A hírközlési szolgáltatók 6571 nyilvános telefont üzemeltetnek.
Az okostelefonok és egyéb távközlésre alkalmas digitális kütyük világában napjaink fiataljai számára nehezen hihető, hogy nem is olyan régen még a vezetékes telefon sem volt természetes hozzátartozója egy átlagos háztartásnak.
A telefon a kilencvenes évekig állandó hiánycikknek számított, és sokak számára az utcai nyilvános készülékek jelentették a kapcsolattartási lehetőséget szeretteikkel, illetve a bajosan elérhető hivatalokkal. Az idősebb generáció azonban élénken emlékezhet még ezekre az időkre, illetve az áldatlan telefonos állapotokról szóló kabarétréfákra, amelyek közül az egyik legemlékezetesebb Kern András Halló, Belváros! című, legendás jelenete 1979-ből.
Napjainkban már csak az utcákon elvétve látható telefonfülkék emlékeztetnek a régi időkre, ezért az Index utánajárt, mi szükség van ezekre, illetve mennyi van még belőlük.
Nos, megtudtuk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rendelkezésére álló legutóbbi, 2020-as adatok szerint a hírközlési szolgáltatók mindösszesen 6571 telefonfülkét üzemeltetnek Magyarországon.
Azt, hogy egy adott településen mennyi nyilvános telefonállomást kell fenntartani, az elektronikus hírközlésről szóló törvény rögzíti.
A jogszabály szerint településenként egy nyilvános telefonállomás működtetését szükséges biztosítaniuk a szolgáltatóknak,
és az összes kötelezően létesített nyilvános telefonállomás legalább három százalékát hallás-, illetőleg mozgáskorlátozottak számára is használhatóan kell kialakítani.
A törvényre épülő NMHH-rendelet szerint jelenleg az úgynevezett egyetemes szolgáltatók a háromezer lakosnál kisebb lélekszámú településeken egy, az ennél nagyobb településeken háromezer lakosonként további egy-egy telefonfülkét kötelesek működtetni.
Az európai uniós rendelkezések értelmében azonban a tagállamoknak felül kell vizsgálniuk, hogy indokolt-e a nyilvános állomások fenntartása, illetve kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a segélyhívással kapcsolatos szempontokra is. Ezen az NMHH jelenleg is dolgozik. A részletekről ennek megfelelően egyelőre nem kaptunk bővebb tájékoztatást, de annyit megtudtunk, hogy alaposan elemzik a nyilvános állomások tényleges igénybevételét, a helyettesíthetőségüket, a szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói igényeket, valamint a nyilvános állomások megszüntetése esetén a fogyasztók társadalmi és gazdasági életben való teljes körű részvételére gyakorolt hatásokat.
A hatályos hatósági rendelkezések alapján jelenleg a Magyar Telekom Nyrt., az Invitel Zrt., a UPC Magyarország Kft. és a TARR Kft. üzemeltet nyilvános telefonfülkéket. Az egyetemes szolgáltatás nyújtása, így a nyilvános állomások üzemeltetése is jellemzően veszteséges tevékenység – tudtuk meg az NMHH Kommunikációs Igazgatóságától, azzal a kiegészítéssel, hogy a szolgáltatók az ezzel kapcsolatos veszteségeiket egyéb szolgáltatásokon keresztül, például reklámfelület értékesítésével csökkenteni tudják.
Az NMHH fontosnak tartotta ugyanakkor azt is hangsúlyozni, hogy az egyetemes szolgáltatásnyújtási kötelezettség alkalmával a megtérülés nem a legfontosabb mérlegelési szempont, hiszen a szabályozónak elsődlegesen a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos társadalmi szempontokat kell figyelembe vennie.
A nyilvános készülékek érmékkel működnek. Az egyetemes szolgáltatók által jelenleg alkalmazott díjazással kapcsolatos információkat a következő táblázat tartalmazza:
Természetesen a nyilvános telefonkészülékek átlagos kihasználtságára is rákérdeztünk, de erre vonatkozóan nem kaptunk adatot, tekintettel arra, hogy a hatóság a fentebb említett vizsgálat keretében jelenleg is elemzéseket végez.
(Borítókép: Telefonfülke a VIII. kerületi Illés utcában 2018. december 11-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)