A Pegasus-ügyről 55 oldalas jelentést készített az adatvédelmi hatóság, amiről a HVG360-nak nyilatkozva Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos azt mondta, hogy ugyan konkrétumokat nem mondhat, de látta a bizonyítékokat. Ez alapján annyi jelenthető ki, hogy a sajtóban megjelent nevek között valóban vannak olyanok, akikkel szemben titkos információgyűjtés folyt.

A megfigyelési ügy kapcsán felmerült aggályokkal összefüggésben jelezte, hogy a titkos információgyűjtést szabályozó nemzetbiztonsági törvény egyébként 1995-ös, és az alapvető szabályok azóta nem változtak. Hozzátette, hogy az adatvédelmi hatóságoknak ellenőrzési jogköre az EU-tagállamok felében van talán, és ezek sem folytattak ilyen jellegű vizsgálatot.

Ha a szervezetek jól végzik a munkájukat, a megfigyeltek nem is gyanítják a titkos információgyűjtést, de ha mégis, akkor nálunk tehetnek panaszt. Mi azonban a vizsgálatunk részleteiről a minősítés miatt még a panaszost sem tájékoztathatjuk, csak annyi választ kap, hogy jogellenes adatgyűjtés nem folyt, ami jelentheti azt is, hogy jogszerű viszont igen, és azt is, hogy egyáltalán nem folyt. 

Évente átlagosan 1200 körüli miniszteri engedélyes titkos információgyűjtés zajlik. A konkrét ügyben zajló vizsgálatról Péterfalvi annyit közölt, hogy a megfigyelések megalapozottak voltak, nem tűntek az indokok kamunak. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy 2017-ben volt egy változtatási javaslat, amely szigorította volna három csoport, az újságírók, az egyházi személyek és a mentelmi joggal rendelkezők, így például az országgyűlési képviselők megfigyelését, de végül ez nem került bele a törvénybe. Ezzel összefüggésben megjegyezte:

Ha például az újságírót kivennénk a törvény hatálya alól, akkor mindenki az újságírót próbálná beszervezni ügynöknek, hiszen őt úgyse figyelhetik meg. (...) a titkos információgyűjtés nem irányulhat annak kijátszására, hogy az újságírót megilleti a forrásvédelem, amit törvény garantál. A Pegasus-eljárás során éppen azért nem is kerestük meg a Direkt36-ot, mert megilleti a forrásvédelem. 

A TASZ jogvédő szervezet kritikájára – melyben azt kifogásolták, hogy a Pegasus-botrányban a leleplezőkkel szemben kezdeményez büntetőeljárást (vagyis azokat büntetné, akik felhívták a figyelmet az ügyre), azt válaszolta, hogy a jogosulatlan adatkezelés, vagy más bűncselekmények, akár a kémkedés gyanúja mellett, nem lehet szó nélkül elmenni.

Az nem normális, hogy ezek az adatok kikerültek, méghozzá feltehetően nem a magyar szervektől.

Bár az ellenzék részéről kétségek is felmerültek az adatvédelmi hatóság függetlenségét érintően, de Péterfalvi leszögezte, a függetlenség objektív mércéjére európai szabályok vannak, ennek a magyar adatvédelmi hatóság pedig teljesen megfelel.

(Péterfalvi Attila 2017. október 20-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)