Sajnos mivel nekünk egyaránt meg kell felelni a befogadó ország (Magyarország) politikai gondolkodásával, de ugyanakkor nekünk meg kell felelni az anyaország Kína elvárásaival is. Ezért rossz érzés töltött el bennünket, amikor a FUDAN egyetem területét övező utcaneveket úgy változtatták meg, hogy az az anyagország politikai gondolkodásával nem összeegyeztethető
– olvasható abban a levélben, melyet tizenhat magyarországi kínai szervezet képviselői írtak Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesternek.
Az itt-ott magyartalan levélben a főként kereskedelmi szervezetek vezetői arra figyelmeztetnek, hogy Kína a névváltoztatást belügyekbe való beavatkozásnak tekinti, ezért attól tartanak, hogy
„a Magyarország és Kína közötti gazdasági kapcsolatok rossz irányba fognak fejlődni”.
A levélírók a Magyarországon élő 40 ezer fős kínai közösség nevében fordultak azzal a kéréssel Baranyi Krisztinához, hogy változtassák meg a szóban forgó utcaneveket. Úgy fogalmaznak, hogy szerintük a Fudan Egyetem építésének ügye a magyarországi választások előtti politikai csatározás részét képezi.
A szóban forgó utcanevek a következők:
A ferencvárosi polgármester a Facebookon osztotta meg a levelet, és ott is válaszolt a kérelemre.
Az emigrációba kényszerített és valamennyi elnyomott tibeti buddhistát képviselő dalai lámáról, az utóbbi időben már tömegesen internált ujgur mártírokról, a hongkongiak egyre drámaibban eltiport szabadságáról, valamint a vallásszabadságért folytatott küzdelem szimbolikus alakjáról, Hszie Si-kuang katolikus püspökről. Mint látszik, valamennyi közterület-átnevezés szolidaritást fejez ki az üldözöttekkel, egyúttal kiállás az egyetemes emberi szabadságjogok mellett
– írta, lényegében jelezve, hogy az utcanevek maradnak.
(Borítókép: Csepel északi részén kialakítandó új városrészben kapna helyet a Budapest Diákváros és kínai közreműködésben a budapesti Fudan Egyetem. Fotó: Róka László / MTVA / MTI)